Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében

épültek fel és rendezkedtek be. Ezek a „vasúti vendégfogadók" a közben ugyancsak átalakult kereskedelem utazóinak, az ügynököknek lettek jellegzetes szálláshelyeivé. A későbbi fejlődés folyamán, a vasúti vendéglők kocsma-étterem részei önálló intézményként betelepültek a vasútállomások épületeibe. Ezek voltak az ún. restik. A vendégfogadókban eleinte megbízás alapján egy-egy család, a fogadós családja látta el a teendőket. A 18. századtól kezdődően gyakrabban bérbe adták a vendégfogadókat ugyancsak egy-egy családnak. A fogadós és családja bent lakott az épületben és éjjel-nappal rendelkezésre álltak a vendégeknek, utasoknak. A vendégfogadók bérbeadása rendszerint azzal a kikötéssel történt, hogy a fogadós a város, a megye, az uradalom, tehát a tulajdonos vendégei számára köteles fenntartani szálláshelyeket, bizonyos számú vendégről kell gondoskodnia. A bérbeadás hosszabb-rövidebb időre szólt és a későbbiekben többnyire árverés útján dőlt el. A fogadós itt is a tulajdonos földesúr borait mérte. Pl. 1802-ben a szekszárdi uradalom vendégfogadójában a következő italokat mérték: „1. Vörös különös Jóságú 0 bornak, buteliákban le petsétölve Buteliara rajzolt Nro 1. alatt Egy itze 18 xr. 2. Ugyan Nro 1 alatt fél Itze 9 xr. 3. közönséges Veres O bornak sub Nro 2. Buteliakban Itczéje I2xr. 4. Közönséges veres O bornak sub Nro 2. fél Itzés butélia 6 xr. 5. Közönséges Veres és fehér uj bornak az ára Iczéje 8 xr. 6. Szilva pálinkának itzéje 40 xr. 7. Fél Itzéje 20 xr. 8. Pálinkának Itzéje 30 xr. 9. Fél itzéje pedig 15 xr. "

I2

8 A fogadós saját bevétele forrása lehetett a vendégek étellel való ellátása: „mivel a konyhabéli haszonvétel hasznára szolgál, minden igyekezettel azon legyen, hogy az utasokat beszállásra szoktassa " írták egy szerződésben.

12

9 Tolna megye 1812-ben rendezte a területén lévő vendégfogadók árlistáját, amelyben az ételek mellett szállás ára, íutés, lóbeállás és billiárdozás is szerepel: „Tolna vármegye szabályzata, Vendégfogadósok, 1812 m Ft. xr Egy Szobáiul 24 óráig Agyat és Gyertyával együtt 24 Egy Éjszaka 18 Egy Szobában lévő 2. 3 vagy több ágyok használlása ezt Mindegyiktul 12 Egy futtéstül 18 Hat tál ételbül álló ebédért minden Személy Kenyér és Bor nélkül 40 Öt tál ételbül álló ebédért 34 Négy tál ételbül 30 Három tál ételbül 20 Egy tál ételért akár délbe akár estve 10 Egy portio Levesért 4 Egy Lótul 24. Óráig Istállópénz 2 Egy éjszakára Ha a Lovak félnap az istállóban nem állnak iteni fizetés Nem kívántatik 1 A Billiárd Játékon Egy nagy úgynevezett Spanyol Partitul Nappal 2 Éjjel 4 Egy kis olasz Partitul 3. Golobissal Nappal 1 Egy Piramid Partitul minden különbség nélkül akár hány Nappal 2 Éjjel 4 " A fogadók különböző színvonalú épületekben helyezkedtek el. Szép számmal akadtak sövény-, talpasvázas-, vert- vagy vályogfalú, zsuppos, nádas fedésű szoba-konyha-kamra, vagy szoba-konyha-szoba-kamra beosztású a paraszti lakóházakkal azonos színvonalú kocsmák, amelyekhez istálló, pince, esetleg külön kamra is tartozott.

13

1 A mezővárosokban már legalább 4-6 szoba tartozott a fogadó épületéhez, hogy el is szállásolhassák a vendégeket. A vendégfogadók forgalma vásárok, piacok, templomi búcsúk, nagyobb 12

8 TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 1802. 307/1802. I2

9KNÉZY 1997,58. 13

0 KISBÁN 2004, 35-36. 13

1 „ Vendégfogadónál sövinböl, rozant két szoba, leszakadóban lévő bóthajtásos kü konyha kémény, fábul pince és más fészer, ennek mellette zsidó árendás háznál két szoba, bót konyha köbül, kémény... " - KNEZY 1997, 58-59. 144