Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében

között az „Ebes" és a „Nekeresd", majd Alsónyék határában a „Betekintsi""

7 csárdák. Bátaszéken túl a „Furkó", végül Mohács előtt a „Csele" csárda állt az útfélen. Ezek a dél-dunántúli csárdák csakúgy a megritkult falvakat pótolták, mint a korábban említett alföldiek."

8 Tolna megye földvári járásában 1810-ben a következő csárdákat írták össze: Dunaföldváron: 1. „A fölső malomrében a Duna partyán". 2. „Az alsó Rében a Ré háznál. " 3. „Baka Szálláson. " Bölcskén: 1. „Gyűrüsi Csárda az országúiba. " 2. „Leányvári Csárda az Ország útba. Madocsán: 1. „Csík csárda a Dunaparton. " 2. „Főlhágoi Csárda a Dunaparton. " 3. „Bakói csárda a Dunaparton. " 4. „Parotnyi Csárda a Dunaparton. " Pakson: 1. „A Biskoi áltól kelő Rébe. " 2. „Faluhelyi Csárda Duna Szélin. " Csámpán: „A Puszta útban. " Biritón: „A Majorok között. " Cseresnyésen:"^ Majorok között. " Gyapán: „Orvos Kuti a fehérvári Ország útba." Akalatson: „Pünkösdi Csárda a Kéri határ Szélén a fehérvári Ország útban." Geijenben: „A Duna mellett közel a Helységhez. " Vetlében: „A Paksi Ország, és Posta útba. " Faddon: 1. „Hideg Csárda az Ország útba. " 2. „Domború Csárda a Duna Szélen. " Hencsén: „ A Fehérvári Ország útba." Ocsényben: „Borrévi Csárda a Duna mellett." Ebesen: „A Szexárdi Ország útba." Deesen: 1. „Imreházi Csárda az Oreg Duna parton. " 2. „Babitsházi Csárda az Oreg Duna parton. 3. „Lasi vagy Jánosházi Csárda Duna szélen. " 4. „Nekeresdi csárda a Szőllő hegy alatt a Szexárdi Ország útba. " 5. „ Decsi hegyi Csárda Szálkára, és Nánára menő útba. " Bátán: 1. „ Túl a Dunán két Duna közt a Szigetnek innentső részén a Rév háznál. " 2. „ Ugyan a két Duna közt a Szigetbe az Oreg Duna partyán, a második Ré háznál. " Furkón: „Az Ország utt mellett, ennyi, hány házok kőzőtt. " Bátaszéken: „A Tégla háznál. " Lajvéren: „A Bonyhádi Ország útba házok között. " Kövesden: „A Bonyhádi Ország útba házok kőzőtt. " Szentán: „A Szőllő hegyek kőzőtt ahol az Uraság pálinka főző háza is vagyon. " Dolinán: „A Pécsváradi Országúiban házok kőzőtt. " Szekszárdon: 1. „Hidasi Csárda a Bonyhádi Ország útban. " 2. „Korsó födi csárda a Duna szélen. " Tolnán: 1. „A Duna Ré. " 2. „Határ Fáczán Korcsma a Kőlesdi, és Paksi Ország útban. A Nagy Doroghi Ország útban. " Hidvégen: „A Kölesdi Ország útban. " Kiskajdacson: ,,A Nagy Doroghi országúiba. " Földesen: „A Paksi Ország útba. " Tápén: „A Fehérvári, és Budai Ország útba vendégfogadó. " A dombóvári járásban ezeket a csárdákat találták az összeírok: „1. Dőbrőkőzi határban a Szarvasdi erdő Közepén vagyon az úgy nevezett Szarvasdi Csárda, mellynek szomszédságában lakik az Uraság csősze, más részről pedig egy Puszta malomban egy Németh zsellér a melly is minden bátorsággal tellyes. 2. Ugyan Dőbrőkőzi határban a Csurgói pusztán vagyon, az erdő alatt, és a Kapós bozotja mellett, ez magányos Bátortalan helyen vagyon, és a csavargóknak alkalmatos helyek. 3. Naki határban a Nosztányi csárda mellynek szomszédságában vagyon az Atalai úgy nevezett Hetényi csárda, melly és nemes Somogy Vármegye Szélin vagyon, és minden Bátorság nélkül. 4. Lápafői határban az úgy nevezett Borzási csárda a melly is Lápafői, és Naki Helységek kőzt a Szaktsi Ország útban magányossan vagyon.'

2" 5. Várongi határban vagyon mindjárt az erdő mellett az helységtűi egy kévésé távulabb egy csárda mellynek szomszédságában vágynák két uj házak építve az egyikben egy Takáts mester ember lakik zsellér képpen, a "

7GAÁL- KŐHEGYI 1972,288. 11

8 ANTALFFY 1975. 388. - Tolna megye közlekedési útjairól szóló tanulmány egyetlen csárdát nem említ - persze nem csak ezen út mellett, hanem egyiknél sem. Az említett Buda- eszéki hadiút - egyben postaút is - Dunaszekcső felől lépte át Tolna megye határát. Öt postaállomás volt a megye területén: Bátaszék, Szekszárd, Tolna, Paks és Dunafoldvár. Innen Pentelén át haladt Buda felé. Két járat közlekedett hetente. A mohácsi postaállomásról minden szerdán és szombaton, - az eszéki rendes posta beérkezése után - indult a postakocsi és a következő kedden, illetve szombaton érkezett meg Budára, délelőtt 10-12 óra között. Az út nehézségét jelzi, hogy Mohácsról egy hétig tartott, amíg a postakocsi - az útlevéllel rendelkező utasait és a postát Budára vitte. A tanulmány egy másik forrása szerint a Tolna megyét érintő katonai utak közül az egyik legjelentősebb a bátaszéki menettáborból a Szekszárdon lévő hasonló táborba vezető. Ez Bátaszéktől egy malom előtt vezet el Várdombra, majd onnan Nekerest és Ebesnél álló kocsmaépület előtt haladt tovább Szekszárdra. - T. MÉREY 1997. 218., 226. "

9 A Leányvári csárdáról írja a földvári jegyző Pesthy Frigyes kérdőívére adott válaszában, 1865-ben: ,, Leányvári dűlő - e dűlőben volt egy Csárda leányvár néven nevezett, ezen csárda I852'

k évben felsőbb hatósági rendelet következtében elpusztíttatott, noha Bölcske község határában feküdt, mégis attól lett e határbeli dűlő elnevezve, e csárdában régi időben kéjhölgyek vagyis leányok tartattak kik az utasokat várták, innend ered régi elnevezése. " - GAAL - KŐHEGYI 1972, 330. 12

0 A Pesty Frigyes féle összeírásra 1864-ben adott válaszban Bodzási névváltozatban szerepel a csárda: „A Bodzási dölűre visszatérve megemlítésre méltó, hogy ezen dűlőnek déli végén a Naki országút mellett volt egy jólépült Csárda, Bodzási csárda név alatt - ezen helyiség az utasok kedvéért volt ugyan borméréssel ellátva - de később az utasok előtt igen félelmessé lett, mert Csavargóknak volt fészke az ott elkövetett többrendbeli rablások és gyilkosságok végre arra kényszerítették a hatóságot hogy, ezen bűnfészket szétszóratva a bormérést ezelőtt mint e gy 40 évvel megszüntessék... " - GAAL - KŐHEGYI 1975, 330. 137