Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében
A szekszárdi kocsmabérlő, Tidri János 1815-ben a szekszárdi uradalomhoz fordult az általa bérelt kocsmaépületek állapotát illetően: „...Borrévi, és Korsóföldi Kortsmárossaim hozzám folyamodtak, és nyilván ki jelentették: hogy az idei volt nagy áradások miatt az oda való kortsma Házok annyira elromladoztak, hogy azokban, ha úgy maradnának, leginkább a télen lakni lehetetlen lenne. Ugyan is, és nevezetessen az Borrévi kotsmában: annak Talpfái elrohadoztak, és az konyha oldalán fellyűről a kő rakás leszállott, sütő kemencze a viz párja miatt dűlőfélben vagyon az hátulsó szobában a kálhát ujan rakni szükséges, mert az patkányok, és putzkok ki furdalyták, az háznak tapasztását a viz egészlen lemosta. Az korsó földi kotsmának falai pedig egyáltallyában ki dűlédeztek, úgy annyira: hogy abban már most sem lehetne lakni, mert az kementze is le romlott - reparáltatni kellene. " 5 1 A csapláros a földesúr vagy a város saját kezelésében tartott kocsmájában, azaz csapszékében meghatározott évi bérért vagy kommencióért alkalmazott borkimérő. Mivel nem foglalkozott nagybani eladással, csak kis mértékkel (kupa, pint, icce, meszely) árulhatta a bort, ezért ieeésnek, iccés kocsmárosnak is nevezték. „Horváth Pál földvári lakost megfogattam ittzés Korcsmárosomnak oly formán, hogy nékem az alulírtnak minden akó bort 64 ittzéjével tartozik fizetni, minden kimért akó borért pedig meg kapja a kialkudott csapbért... " 5 2 A városi csaplárokat a borbírók fogadták föl. Esküt kellett tenniük, hogy „igaz mértékkel" (hiteles) mérnek, a bort nem tékozolják, nem vizezik; általában hűségesen kezelik a rájuk bízott mennyiséget. A csapiárok a bort mindig seprősen vették át a borbíróktól, a seprőt azután eladták az égettboros asszonyoknak. A csapiárok január elején számoltak el évi gazdálkodásukról. A kiadások között szerepelt a töltelékbor ára, a seprőre számított mennyiség, a bor szállítását végző szekeresek, korcsolyások (borkorcsolya) által elfogyasztott borok, az ivóedényeket készítő fazekasoknak járó fazekasok meszelye, a hordók, kádak és egyéb javítások költségei, a bitang bor és az esetleges károk. A bitang bor intézménye időtállónak látszik, mert már a maga idején is a fizetés nélkül elfogyasztott bort nevezték így. De nemcsak a háborús időkben a katonák által erőszakkal megszerzett borokat könyvelték el ily módon, hanem a város borából különböző közcélokra pl. küldöttségek, városi tisztviselők utazásai, hivatalos vendégeskedések stb. alkalmából ellenszolgáltatás nélkül kiadott borokat is így nevezték. A csaplárosok hitelbe azonban csak egy pint bort adhattak, azt is csak zálog ellenében. Az elszámolás után az elmért borok mennyisége szerint állapították meg a csapláros hasznát, ami a konvención felüli pénzjáradék volt. Madocsán 1793. dec. 14-én „Özvegy Gats Istvánnét Az Tettes Tahi Uraság Árendás Kortsmájába meg fogata Az Tanáts Kortsmárosnénak, kinek is az bére lészen minden akó bortol 9 xr Fagyu Szent Mihály napig 8 és fél font és három Száz kéve fűteni való káka, ezenkívül Sor abrakja és Búza s rövid sora elengedtetik."... „1794. jan. 12-én Tettes Kornis Uraság részire való Kortsmárosnak bére lészen minden akotol 9 xr, Sor naturáléja, és a Falu közre való szolgálottya, és az Uraság Szolgálotyábol negyed részi Robot, gyertyára 48 xr, melly fizetésért tartozik minden hordot számolni és megfizetni kimért árát. "... „Anno 1828. die 12a Oct. K. Kiss János a Belső Kortsmába illy Condiciók alatt Kortsmárosnak felvétetett la Hogy ha a Kortsmaroltatásban hiányossága történne, azon esetre az Ósi Hegyen lévő Szőlejét zálogba le köti, és által adja A bére lészen la Minden akó bortól 9 xr 2a Rőzse 100 kéve 3a Nád is 100 kéve 4a Fadgyú 15 font 5a Minden akó pálinkáiul 1 Forint melyekért, hogy híven mindenekben el jár, magát Saját keze alá írásával kötelezte. Zsigmond István Bor Biró. " 5 3 A kocsmárosoknak borkönyvet kellett vezetniük. Ebből a borkönyvből lehet tudni, hogy mennyi bort tároltak a kocsma pincéjében. Pontosan feljegyezték, kinek a hordójában hány akó bor volt. Esetenként még a minőséget is feltüntették. Azt is be kellett jegyezni, hogy mennyi bort adott el a kocsmáros, és azt is, hogy 5 1 TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 469/1815. 5 2 TMÖL. Dunaföldvár Cs.kir. 1. osztályú Járásbíróság 1326/1853. 5 3 TMÖL. Madocsa prot 1790-1844. 1 1 1
