Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében

kiegészült. Az udvari homlokzat előtt gyakori volt a falazott pilléreken vagy faoszlopokon nyugvó tornác. Az ivónak rendszerint az utcáról nyílt a bejárata, amely saroktelek esetén gyakran a sarokba került. Az ivószoba berendezése hosszú, kecskelábú asztalokból, padokból, lócákból és a borkimérő asztalból, valamint a kocsmai edények tárolására szolgáló kredencet védő lécrácsból, kármentőből állt. Itt tartották a törékeny holmit, a mérés alatt lévő bort, s ha dulakodás támadt a kocsmában, a kocsmáros ide menekült, magára húzva a kármentő ajtaját. Innen nyílt a bejárás a konyhába is, és gyakran a pincébe is. A tüzelőberendezés a tájra jellemző kemence, vagy kályha volt. Falusi kocsmáink belsejét számos életkép örökítette meg. A kocsmákban használt űrmértékek a köböl, az akó, a pint, a meszely, az icce voltak. Ezeknek megfelelően készültek az ivóedények, amelyek jórészt cserépkancsókból álltak. A korsósok rendszeresen dolgoztak a kocsmáknak. Jellemző, hogy a kancsóknak százanként kialkudott ára volt, ráadásul járt egy meszely bor is, az úgynevezett fazekasok meszelye. A cserépedényeken kívül különböző nagyságú üvegeket, karafinákat és fakupákat, vastag üveg- fémpoharakat is használtak.

4

9 A kocsmákban, csapszékekben faggyúgyertyával világítottak. A városokban a csaplárosok, iccések a mészárszékről évente 2-3 kg faggyút kaptak, amelyből maguk öntöttek gyertyát. Ehelyett a földesúri kocsmákban külön gyertyapénz járt a kocsmárosnak. Azokban a városokban, ahol a polgári borkimérést engedélyezték, a szőlősgazdák a lakóház egyik, többnyire utcai - helyiségét rendezték be ivónak. A kocsmák - főleg a falusi kocsmák - épületeinek sanyarú helyzetéről szólnak forrásaink. Az őcsényi elöljárók 1796. aug. 19-én levélben fordultak a szekszárdi uradalom tiszttartójához: „Ocsényi helységünkben lévő kortsma házunk annyira meg romladozván, hogy már a veszedelmes le omlásától és a gyuladástól méltán félnünk lehetett, azt el hányattattuk, és drága pintzénknek tetejébe egy más Háznak építtésére immár mester embert is állítottunk: Fa szerszámai pedig romlottak lévén, azok helyett újakra szükségünk vagyon, mellyre való nézve" fát kérnek: egy mestergerendát, 13 fiók gerendát, 13 pár fedélfát, egy „uromfát", két „varrót", három „ollót ", és húsz lécet.

5

0 4

9 Az 1970-es évek elején pl. a Tolna megyei Tamási központjában az áruház építkezésének földmunkálatainál az épület alapárkával átmetszették az egykori uradalmi kocsma szemetesgödrét, melyből koronás címerrel jelzett üvegpohártöredékek nagy tömege került elő. (Gaál Attila szóbeli közlése) 5

0 TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 1796-98. 110