Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Lovas Csilla: Szép remények

München a 19. század középétől akadémiájával és a négyévente megrendezésre kerülő nemzetközi művészeti kiállítása révén Európa egyik legfontosabb művészeti központja volt. Az akadémia kedvelt volt a magyar diákok között, akik eleinte a magyar művészeti akadémia hiánya miatt „kényszerültek" külföldön képezni magukat, később pedig hazai tanulmányaik után „továbbképzésre" mentek Münchenbe. Az 1890-es évekig három magyar professzora is volt az intézménynek: Wagner Sándor,

26 Liezen-Mayer Sándor

27 valamint Benczúr Gyula,

28 akik maguk is a müncheni akadémián tanultak és mindhárman az akadémikus festő, Kari Piloty

29 tanítványai voltak. Az 1890-es években Hollósy Simon szabadiskolát, mintegy ellenakadémiát hozott létre Münchenben, amelyből 1896-ban jött létre a nagybányai iskola. A müncheni akadémiai oktatás első szintje a rajzosztály volt, ahol antik szobrok másolatai és élő modellek után rajzoltak, A sikeres rajzképzés után a diák a festő osztályba került. Egy-egy mesterhez lehetett pályázni, mely egyben a továbblépés irányát is meghatározta. Szabó Dezső, aki 1911 november elején érkezett meg Münchenbe, Hermann Groeber

30 professzorhoz iratkozott be. „ Tegnap reggel érkeztünk. Ma délután találtunk jó lakást, 45 márka kettőnknek, egy tágas világos szoba. Reggelit a háznál kapunk 25 pfenigért naponta. Már be is iratkoztunk egy igen jó iskolába (különben ezt majd utólag fogom biztosan állítani): Groeber professzor iskolájába. A tandíj még több, mint előre sejtettük és mondták: 40 márka, de a többi iskolában is annyi vagy több. így hát meglehetős drága lesz az élet " . Az első müncheni hetek után, világos lett előtte, milyen nagy költséggel járnak tanulmányai, levelében újra megjelenik az önvád, hogy még mindig a szülei tartják el. Részben önigazolásként, lelkesült szavakkal fogalmazza elképzelését a művész helyzetéről és feladatáról: „ Csak azt ne gondoljátok, hogy én élvezni és szórakozni akarok itt külföldön. Nem! én tanulni akarok. Bizony nem olyan nagyon könnyű ám ez a pálya, mint sokan hiszik. Nem! Sőt bátran mondhatom, hogy a legnehezebb. Más ember ilyen korra megszerzi a diplomáját, kap valami jó vagy rosszabb állást, elvégzi a dolgát, mindegy akárhogy, s kapja érte a fizetést. Aztán munkáján kívül belemerülhet az életbe, kiveszi a részét minden mulatságból, szórakozásból, élvezetből. Másnak csak élveznie kell az életet, nekem csak figyelnem szabad. Nekem tanulnom kell a műteremben, az utcán, tanulnom kell mulatságban, társaságban, bálban. Külsőleg és belsőleg megfigyelnem az embereket. Figyelni a színt, a formát, rajzot: ezek adják ki a mozdulatot, arckifejezést, mindent, amiből a lélekre lehet következtetni. Sokat láttam azóta s egy újabb művészeti igazságra jöttem rá: magasabbrendű művészet az, mely nemcsak lefest valamit, hanem jellemez, érzést kelt, de csak festői eszközök által, vagyis a szín, rajz, mozdulat, arckifejezés szimbolizmus segítségével. Nekem sokat kell látnom, át kell éreznem, hogyan élnek az emberek, de vigyáznom kell, hogy én ne éljek úgy! Es nem igazibb, nem szebb-e az ilyen élet. Talán intenzívebben érzem át más örömét, ha magam nem vagyok benne... "

32 Következő levelében beszámolt tanáráról és a tanulmányaiban tett haladásról: 26 Wagner Sándor (1838-1919) festő, 1866-től a müncheni akadémia tanára. 27 Liezen-Mayer Sándor (1839-1898) 1883-tól a müncheni akadémia tanára. 28 Benczúr Gyula ( 1844-1920) 1876-tól a müncheni akadémia tanára, majd 1883-tól haza költözött a Mesteriskola igazgatója lett. 29 Kari Piloty (1826-1886) az akadémikus festészet, az un, müncheni realizmus képviselője. Főként pedagógiai tevékenysége jelentős. 1874-től volt a müncheni akadémia igazgatója. 30 Hermann Groeber (1865-1935) festő. Portréi, tájképei és életképei keresettek voltak hazájában 1907-től tanára, 1911-től a profeszszora a müncheni akadémiának. 31 Münchenbe talán a korábban emlegetett Hellebrandt Bélával együtt utazott. Szabó Dezső levele édesanyjának, München, 1911, nov. 18., TMÖL Szabó Dezső hagyatéka Fond XIV/13. 32 Szabó Dezső levele édesanyjának, München, 1912. jan. 1. TMÖL Szabó Dezső hagyatéka Fond XIV/13,