Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Csekő Ernő: Élet és irodalom. Lys Noir

Már Lys-Noir a Napsugár c. versénél, de a későbbi, alább közölt verseiben (Mosolygok rajt...; Nincs a lelkemben...) is tetten érhető, lehet ugyan hogy nem a legletisztultabb formában -, egy nyíltabb, erőteljesebb költői hang. A két 1904-ben íródott vers annyiban is figyelemre méltó, hogy évekkel előzte meg például Ady Endre korszakos Új versek c. kötetének megjelenését (1906). A szerelem, illetve a szerelem dinamikájának két végpontját „megéneklő" két vers (Mosolygok rajt...; Nincs a lelkemben...) jelzi Guttmann Irén igényét a szerelemi kapcsolat(ok)ban való egyenjogú és aktív részvételre. S ha még ez esetben nem is feltétlenül a szexualitásra gondolok, noha az egyébként részben e versekben, illetve a Primavera címűben megidézésre került (ld. e vers utolsó sorait): „At a réteken Lábam tovaszökken, Fürtöm bomlik, széthull, Hogy lüktet a szivem S eped a szemem! Egybehajló árnyak Ahol összefolynak A természet titkát Lopva meglesem, Istenem, mily szép is A fiatal mámor S hogy szeretem az én Szép szerelmesem! "

73 MOSOLYGOK RAJT... Mosolygok rajt, hogy piros volt az arcom S a kacér szempár szikrákat vetett. Míg könnyű lepkehad lebbent nyomomba, Mosolygok rajt - mert nem szerettelek. Mosolygok rajt, hogy halvány lett a színem S könnyes szemembe lélek költözött. Míg elmélázva hosszan nézek vissza Egy világra - a két mosoly között. (Tolnavármegye, 1904. október 2. l.p.) NINCS A LELKEMBEN... Nincs a lelkemben semmi, semmi vád, Hogy forró szívem foszlányokra tépted; Nagy szerelmed homályos szentélyében Csak őrzöm tovább féltett bálványképed. Rajongásomnak áldozó oltárán Az örök tüzek sisteregve égnek; Amíg könnyem tömjénként hull belé, A felriadt láng szilajul csap égnek. Megjelent: Tolnavármegye 1905. június 18. 1.