Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: Szemelvények a Tolna megyei vásárok történetéből
Jószágok Licitatio szerént a vásár Czédula háznál el adattak elkelt 1. Egy Uj Kalap 5 fii 5f lxr 2. Egy Uj Kalap 3 4 33 3. Egy Uj Kalap 3 4 30 4. Egy Kiss Csipkés feikötő 12 xr 34 5. Egy Tucat vörös pugiHaris 18 40 Egy Tucat vörös puliigaris 30 37 1 1/2 Tucat vörös pugillaris 32 55 1/2 6. Egy fekete brugó sapka 2 fii 3 7. Egy Lengyel süveg Ifrt 30 2 15 8. Két pár hám 2 frt 30 9 30 9. Egy Zöld Sapka Ifrt 45 10. Egy Gyermeg Szűr 3 frt 5 11. Egy Leány Ködmöny 3 fii 7 30 12. Egy pár fekete Czépellő Ifrt 15 4 13.Leány Strifli Ifrt 15 3 6 14. Egy par vörös csizma 5 frt 7 15 15. Egy pár fekete férfi csizma y fit 9 15 16. Egy ord. Beretva 15 xr 21 17. Egy kis Kész 15xr 18 18. 23 Réf Kék gyolts ez visza adatott a Gazdájának Janovak Adam Nolrob Gyoltsos Tótnak. " Nemcsak a vásárokon csaphatták be a vigyázatlan embereket, hanem az oda és vissza úton is megtörténhetett ez. Fülöp Jánosné Vadas Katalin kisszékelyi lakos panaszkodott 1818. máj. 24-én: „Most leg közelebb mult Pinczehelyi vásár alkalmatosságakor az én férjem Fülöp János egy pár tinaját két száz forintokon ell adta. Haza jővén, minek utána Görbőn az áldomás borossá tette volna, egy Igazi Czigányal pipázás és beszélgetés kedvéért edgyütt utaztak egész az Hidegvölgyi Tégla Házig, mivel pedig az üdő már nagyon sötétedet nem bátorkodott magányossan útra indulni igen kevés marasztásokra a Czigányoknál megmaradót háláson, korán még hajnal előtt el butsuzott tőlök, midőn jönne gyanakodni kezdett ha, hogy a pénzét nem lopták e el, azonnal olvasni kezdett és semmi képpen Száz forintyát ki nem Számlálhatta. Azért vissza fordult az éjjeli Gazdáihoz és őket meg támadta, hogy száz forintyát el lopták tőle adják vissza egyéb eránt körözteti őket, kik elöl keresték a pénzüket és szeme láttára meg Olvasták, bár egy xr héja sem vala a cigányok húzták vonták és bottal reája is ütöttek és midőn már látta, hogy körözve el akarják vezetni a Tettes Ns. Ispány Uram eleibe, hogy mind fogva őket Tolvajnak akkor önként ígért nekik 10 forintokat, hogy engednének még néki... " 69 Vásártartási szokások A vásárok alkalmával nagy gondot fordítottak a közbiztonságra. Mégis a szegénység azonban sokakat arra késztetett, hogy a törvény szabta kereteket átlépjék, ugyanakkor a vásárok a hivatásos tolvajok és a szélhámosok nagyobb „bűntetteit" is lehetővé tették. A megkárosított kereskedők futhattak az áruik után, amelyeket a tolvajok már az orgazdáknál értékesítettek. Éppen ezért a hatóságok a kereskedők védelme érdekében utazó leveleket állítottak ki, az adásvételre pedig szerződést kötöttek. A vásárokban a kereskedőkkel szemben szigorú feltételeket szabtak és csak a kiváló minőségű szabványárut lehetett eladni. A helybeli céhek szigorúan őrködtek és vigyáztak a kézműipari termékek minőségére, néha túlkapásokat is elkövettek. 1808-ban a helytartótanács leírt a megyéknek miszerint tudomására jutott, hogy a vásárokra járó mesteremberektől a helyi céhek azon a címen, hogy termékeik TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 1809. 227/1810. TMÖL. Közgy. ir. 11:52/1818.