Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: Szemelvények a Tolna megyei vásárok történetéből

kapcsolódott. Kisapostagnál Apostagra, Földvárnál Solthoz - szintén ehhez az úthoz kapcsolódva - Paksnál Pataj felé, a Duna-balparti Szentbenedektől pedig Paks felé volt rév. Ezek a révek inkább a Pest megyei településeket vonzották a Duna-jobbparti központok (Dunaföldvár, Paks), mint Pataj vagy a még központként is jelentkező Kalocsa felé. Volt még átkelési lehetőség a Dunán Tolnánál Fajszon át Kalocsa, illetve Dusnokon át Hajós felé. Itt azonban már inkább Kalocsa hatása érvényesült, úgy mint a bajai-bátai révátkelésnél is inkább Bajáé.

13 Székesfehérvárról délfelé harmadrendű út vezetett Dunaföldvárra a Dunához, valamint a Sárvíz bal partján Paksra, de a Tolna megyében lévő vásártartó helyek túlnyomó többsége vagy a Duna mellett, vagy negyedrendű utak találkozásánál volt. A Duna mellett Budától indulva Érden, Ercsin, Adonyon, Dunapentelén, Dunaföldváron, Pakson, Tolnán, Szekszárdon, Bátaszéken, Dunaszekcsőn, Mohácson át vezetett másodrendű út, és innen tovább Eszékre. Am ennek az útnak a főbb állomásaihoz (mind vásártartó helyek) csak harmad-negyedrendű utak kapcsolódtak.

1 A Dunántúl keleti vásárövét az jellemzi, hogy a vásárhelyek fontos dunai átkelőhelyek, illetve kikötők is voltak egyúttal. Legfontosabbak: Mohács, Báta, Tolna, Paks és Dunaföldvár. Mohács az egyik legfontosabb Balkánra irányuló kereskedelmi központunk, egyben a Dunán lebonyolódó áruszállítás, valamint az ahhoz kapcsolódó szárazföldi fuvarozás, valamint az összegyűjtő és elosztó kereskedelem központja volt. Árucserében a szállítás, a szállítással kapcsolatosan a nemzetiségek sokoldalú kapcsolatai messzemenően érvényesültek. Báta és Tolna ugyancsak hajózási-vontatási központok voltak, a vízi szállításhoz kapcsolódó kiterjedt árucsere-alkalmakkal. Pakson a térre kiszélesedő utca volt a piac és a forgalmas hetivásárok helye. E köré alakult ki már a 1819. század fordulójára egy fejlett mezővárosi központ. Paks egyben a vízi szállítás egyik igen jelentős központja is központja volt.

15 Szárazföldi és vízi utak találkozása Paksnál. (Apaksi „Csizmadia Czéh " céhlevelének részlete. 1832.- WMMM. Tört. Gyűjt.) Dunaföldvár - viszonylag elkülönülten, más vásárhelyektől távol - önálló, a jelentős vízi szállítástól függetlenül is jeles vásárhellyé fejlődött. Századokra visszanyúló gabonakereskedelme volt a legfontosabb, de hasonló múlttal rendelkezett a nyugat felé irányuló élőállat, elsősorban a szarvasmarha kereskedelem területén is. Gazdasági kapcsolatai a Dunántúl belseje, Szekszárd, Székesfehérvár felé, az Alföldön pedig Baja és Kecskemét felé voltak a legerősebbek. Vásárainak-piacainak termék összegyűjtő és szétosztó szerepe volt. A környékbeli kisebb vásárokat áralakulás, forgalom, bizonyos szakosodás tekintetében erősen befolyásolta. Ennek a sokoldalú árucsere-funkciónak a teljesítése számos nemzetiséggel történt. Az árucserében érdekelt nemzetiségek Dunaföldvár sajátos, rétegesnek vagy éppen gyűrűsnek neveztető 13 BÁCSKAI-NAGY 1984, 72-73. 14 BÁCSKAI-NAGY 1984, 74. 15 WALNER 1958, 14.