Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: Szemelvények a Tolna megyei vásárok történetéből

privilegiumk megnyerésétül fogva a szexárdi vásár mindenkor a kereszt hétben szokot tartatni... " Jóllehet a vásárok több funJcciót is betöltöttek, elsődlegesen mégis gazdasági jellegük dominált. Ezekben a vásárokban az állatokat, a mezőgazdasági termékeket, valamint a céhek ipari termékeit értékesítették. Nem csak a helyi és a regionális igényeket elégítették ki, hanem igen gyakran az országos és a külkereskedelem érdekeit is szolgálták. A híres hortobágyi hídi vásárhoz „Budapestről, Győrből, Kecskemétről, Szegedről, Miskolcról, Szatmárnémetiről, Nagyváradról, Egerből, Mezőtúrról, Nagykárolyról, Gyöngyösről, Gyuláról, Békéscsabáról, Nyíregyházáról, Ungvárról és nem utolsó sorban Debrecenből érkeztek. "

9

De az erdélyi híres gyergyói városokon - a hízott állatok vásárlására - is megjelentek a pesti, a bécsi a brünni és más külföldi városok kereskedői.

10 A Dunántúl kereskedőit pedig leginkább a győri gyapjú, valamint a pesti gabona vásárok vonzották. De közülük többen otthonosan mozogtak a bécsi és az ausztriai vásárokban is. Dél-Dunántúl megyéitől pedig számosan látogatták a horvátországi vásárokat. Közülük a legkeresettebbek a zágrábi, az eszéki, a verőcei és a tengermelléki, a trieszti és a fiumei vásárok voltak. A szervezett árucsere helyei a vásárhelyek ott alakultak ki, ahol a különböző tájak találkoznak. A közvetlenül érintkező vidékek vásárvonallal vagy vásáröwel különülnek el egymástól. A településföldrajz a vásárvonalak leggyakoribb típusa az, amikor hegységet választ el síkságtól." A különböző földrajzi tájak más és más, egymástól különböző éghajlattal, vegetációval bírtak és más és más, egymástól elütő termelési viszonyokat alakítottak ki. Általában kiegészítették egymást, kölcsönös egymásrautaltságban éltek. A különböző tájak lakossága rendszerint etnikailag is eltért egymástól. így a vásárvárosok árucseréje egyben az interetnikus kapcsolatok egyik legenergetikusabb érvényesülési területe is volt. Gazdaság- településföldrajzi szempontból a Dunántúl önmagában is képvisel egy bizonyos földrajzi, illetve vele együtt termelési egységet is, azontúl, hogy a Dunántúl több, úgynevezett kistájra is osztható. A földrajzi-termelési egységnek vett Dunántúl élesen különbözik a tőle nyugatra eső Keleti-Alpoktól, a tőle délre elterülő Dráva-Száva közétől, amitől a Dráva szépen el is határolja: a tőle keletre eső Duna-Tisza közétől, amitől viszont a Duna választja el. Északon is hasonló a helyzet, akár a Kisalföldet vesszük más, a Dunántúltól elütő tájnak, akár Kisalföldtől északra elterülő hegyeket, a Felvidéket. Talán csak az a különbség, hogy itt nincs olyan egyértelmű földrajzi határvonal, mint keleten a Duna, vagy délen a Dráva.

12 A Duna vonala mellett, a nyugati országhatártól kezdve a déli országhatárig számos piaci szempontból fontos központi hely volt, egymástól viszonylag egyenlő távolságban. Az országhatárhoz közel eső piacközpontokhoz képest - vonzáskörzetük nagyságánál fogva - a Duna melletti piacközpontok szerepe jóval jelentősebb volt. Győr, Komárom, Esztergom, Vác, Pest-Buda, Dunaföldvár, Paks, Baja, Zombor nagy területek forgalmát vonzották a hozzájuk kapcsolódó szárazföldi és vízi úthálózat révén. A Duna mellett számos vásártartó hely is kapcsolódott az itteni forgalomhoz (és a központokhoz); Tolna megyében Tolna, Báta, Baranyában: Dunaszekcső, Mohács. Ezek a vásártartó helyek a különböző minőségű utakkal (s azokhoz kapcsolódva) vonzották magukhoz és a Dunához közvetlen környéküket, főképp a Duna jobb partján, a jobb minőségű út mentén. Vonzották azonban a réveken keresztül a Duna bal partján lévő településeket és azok környékét is. A Duna jobb oldalán, a Buda-eszéki hadiút mellett jelentősebb központ csupán Dunaföldvár volt. Piacközponti szerepét nyilvánvalóan az is meghatározta, hogy a Pest alatti szakaszon, a Duna mellett a földrajzi és útviszonyok következtében más település nem tudott jelentős vonzáskörzetet kialakítani. Még Paks is csupán szerényét, és azt is csak az utak tették lehetővé. A Csepel-sziget alatt Pentelénél volt rév, amely a Duna bal partján a dömsöd-dunavecsei úthoz 8 TMÖL. Közgy. ir. 4.125/1817, - A bólyi és sellyei uradalom ügyvédje is válaszolt a megkeresésre: „A szexárdi Vásárnak, Krisztus Urunk menybe menetele után következő Hétfőre leendő által tétele véget, a feő Méltóságú Magyar Helytartó Tanáts által 21636ik szám alat költ kegyes parantsolatta; a Méltóságos Boly Uradalomnak részétől hivatalossan jelentem; hogy minekutánna a fönt érdeklett ünep változó lévén, az némelly Esztendőben május holnapnak közepe felé esik, és ugyan ezen Holnapnak lóik napján, az az Nepomucinus Szt. Jánosnak Unepjén következő Hétfőn , Németh Boly Mező Városban is egyike, az Országos Vásárok közül tartatni szokot, a Szexárdi Vásárnak ezen kívánt által tételével, a fönt tisztelt Boly Uradalom nem kevés Rövidséget fog szenvedni. " -TMÖL. Közgy. ir. 4:90/1818. 9 DANKÓ 1977,412. 10 TARISZNYÁS 1982, 182, 11 MENDÖL 1963,460. 12 DANKÓ 1977, 240.