Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: Szemelvények a Tolna megyei vásárok történetéből

Nemeskéri Kiss Pál 1837-ben kérte Miszla község részére a január 8,, április 13., augusztus 12. és október 25. napjára tartandó „barom, és közönséges varasokra való engedélyt kért" Válasz: „hogy a megyéjükben vásári szabadsággal bíró Uradalmaktul a kérdéses tárgy iránt vett nyilatkozásokat, vagy Tisztviselőik jelentéseit, mellyek azonban azon uradalmak vásárai jegyzékét és Miszla helységtöli távolságokat is magukba foglalják, fölküldvén... "

6 A jobbaházi Dőry nemzetség zombai és teveli vásártartás iránti kérelmét nem támogatja a vármegye, mivel Zomba és Tevel vidékén úgy is elég vásárok „divatoznának, szükségtelen volt jelentetvén ki. " Az egyes Tolna megyei uradalmak nem egyféle módon reagáltak, „...hogy mivel Zomba, és Tevel, hegtől jó 4 órányi távolságra esnek, s a Napokra nézve is mely szerént hegbe az országos vásárok Januarius 6án, Martius 25én, Julius 6án Augusztus Wén September 14én October 2lén és Dec.l3án tartatnak, a Zombai és Teveli felállítandó vásárok Napjaival öszve nem esnek, hegi Uradalom részéről semmi Észrevétel, és Ellenvetés nem tétetik. " A bonyhádi Perczel és Kliegl nemzetség szerint: „...Zomba Tevéihez tsak 3/4 órányi távolságra fekszik, - és e kettőhöz egy és leginkább fél ora távolságú négy mvárosokban tsupán a tavaszi és nyári napokon tartatni szokott 16 Vásárok a honi ipar elősegélésére annyival inkább elegendöleg szolgálnak, mivel e kis körben úgymint Szegszárdon Bonyhádon Hőgyészen, s Kőlesden szabadalmazott vásárok, a vidéki Termesztmények eladhatása s vevése tekintetében elegendők, sőtt még feleslegek s így a vásár határnapok e kis körben némű öszve ütközésbe jönnének, és sikeressen annál inkább nem létezhetnének, mivel Zomba és Tevel Helységek az országútoktól távol, és így a külömben óhajtott kereskedési közösülésen kívül esnek; - mellékesen említvén, hogy a gyakori vásározás tsak erkőlts veszéleztető, dolog kerülésre nyit utat, annál fogva a czélzott vásár álíthatás pártolásának - minthogy ez sem kereskedési tekintetben sem a honni forgalom ébresztésére befolyással nints - ezennel a verség ellene mond. " A hőgyészi és kölesdi Apponyi uradalmak sem támogatják. „A Zombán, és Tevelen létre hozni kívánt Országos és Héti Vásárok felálítása sem törvényes tekintetből, sem a köz jora nézve helet nem foglalhat. Törvényes tekintetből nem mert Zomba, Hőgyésztől; hol Januarius 25én Martius 9én Junius 29én és November 15én országos és minden pénteken Heti vásárok királyi kiváltság erejével divatoznak - csak 1. Allapodásnyi Kölesdtől: pedig: April 9én Május 5én Junius 27én és November 11 én országos Kirakó, és Barom s minden szombaton, és Kedden héti vásárok léteznek, csak 1/2 Allopodasnyi távolságra esik úgy nem külömben Tevel Hőgyésztől 1/2 Allopodasnyi Kölesdtől 1 1/2 Allopodasnyi - meszeségre esik; a vásári szabadsággal biro Hőgyészi, és Kölesdi Uradalmakba nézve tehát ezen közel helyheztetett helységekbe új vásárok állítása törvényes sérelmet következtetne, és foglalna magába. A köz jóra nézve sem: mert a környékbe, a Hőgyészi és Kölesdi vásárokon kívül, még Szexárdon, Bonyhádon, Tolnán, Ozorán, Simontornyán, Dombóváron, és Mágocson heti - úgy nem külömben napján ott mindenütt, és még hegbe, Szakoson, Pinczehelyen, és Tamásiba Országos divatozó vásárok, és így felesleg számai vannak, következésképpen azoknak szaporítása a közjóra véve nemcsak nem hasznos hanem káros következésű lenni fogna.— Nincs szükség az új vásárokra. "

7 A vásárok időpontját időnként az egyházi vezetés megváltoztathatta. Pl. 1817-ben a szekszárdi plébános kérte a Helytartótanácsot, hogy a szekszárdi áldozó hetében tartani szokott országos vásárt helyezzék át a következő hétre. A környező uradalmak a következőképpen reagáltak erre: Tolna szerint „mivel az Tolnai Országos vásárink egyike melly harmadik Májusban esik az által teendő Szexárdi vásárról, a Keresztjáró Innepeknek vállolásai miatt könnyen öszve ütköztetnének, a Mgos Tolnai Uradalom, az erdeklett vásárinak kívánt által vitelére semmi képpen nem alhat, annyivalis inkább nem, mivel a Szexárdi Mező Várossának ...vására, a vásári privilégiumoknak megnyerésétől fogva, mindenkor a kereszt járó hétben tartatódott. " A paksiak szerint az egyik vásár mindenkor Szent János hetében szokták tartani, „megtörténhetik, hogy a keresztjáró hét után következő hétben esik a paksi vásár, és így a két privilégiális vásárok meg ütköznének, mely mind a két Uradalomnak igen káros lenne arra való nézve a Szexárdi vásárnak az más hétre teendő által vételét egy általában meg nem lehet engedni, és ellent mondok annál inkább mivel a vásáros 6 TMÖL. Közgy. ir. 971/1837. 7 TMÖL. Közgy. ir. 355/1838,