Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

a társulat saját anyagából készítették, így nem kerültek sokba. A kiépített csatornákban nagyon sok kárt okoztak az állatok hajtásával: egyrészt megszokásból jártak a régi utakon, másrészt az átjárók felé kerülni kellett, amit a csordások nem szívesen tettek. Ezeknek a károknak a megakadályozására több tilalmi táblát is kihelyeztek.

39 Hogyan, miből építette meg a Szegzárd-bátai Ármentesítő Társulat a belvízcsatorna hálózatot? Mivel a töltés- és szivattyútelep építésekkel anyagilag megterhelt tagokat nem akarták újabb adókivetésekkel nehéz helyzetbe hozni, a Magyar Jelzálogbanknál fennálló kölcsön konvertálása mellett újabb, 50 évre szóló kölcsön felvételéről határoztak, ami fedezheti a beruházást és tartalék-alapot képez az előre nem látható, váratlan kiadásokra.

40 A Magyar Földhitelintézet ajánlata elfogadhatónak látszott, és a 200 ezer forint kölcsönből - 20 % visszatartása mellett másfél százalék kártérítéssel vissza akarták fizetni a korábbi 100 ezer forintos hitelt. Az elnökség váltókat írt alá az átmenetileg szükséges kölcsönökhöz.

41 Mivel azonban az ország súlyos pénzügyi viszonyai miatt nem tudták visszafizetni a tartozást, a Földhitel Intézettől 100 ezer forint kölcsönt vettek fel.

42 A tőke évi kamatait és törlesztési összegét félévenként utólagos részletekben oly módon fizették, hogy az állami adó-visszatérítésekből járó összeget az államkincstár közvetlenül a banknak utalta. Beletörődtek abba is, ha ez az összeg nem fedezi a banknak járó összeget, az érdekelt birtokosokra újabb hozzájárulást vetnek ki. A töltésmagasítás és árvízvédelmi munkák legnagyobb részét az állami adó-visszatérítés fedezte, de kérdéses volt, hogy a belvízrendezésnél hasonlóan történik-e. Ugyanis a kataszteri felmérések során rögzítették a művelési ág-változásokat: a szántók magasabb kategóriába kerültek, ezért több adót fizettek utánuk, s így a visszatérítés is magasabb lett. Az 1881. évi XLII. törvény alapbefektetésnek mondta nemcsak a védtöltésekre, hanem a csatornák, zsilipek egyszeri elkészítésére kiadott összegeket is, e szerint pedig adóvisszatértés jár utánuk. A sárközi települések először 15 év adókedvezményt kaptak, amit egy alkalommal még 15 évvel meghosszabbítottak, azaz 30 évig nem szántó, hanem rét, legelő után fizették az állami adót, illetve az ártér jelentős része nem adózott. Ez a kedvezmény 1900 körül minden sárközi településen lejárt, az egykori árterület adómentes részei után is fizetni kellett. A pénzügyminisztérium 138552/1909. sz. rendeletében kilátásba helyezte, „hogy a földadókataszter kiigazítása után adóvisszatérítés alapjául liquidálandók lesznek a belvízrendezésre fordított kiadások még az esetben is, ha a belvízrendezési költségek a már liquidait ármentesítési tőkebefektetés % részét el nem érnék. "* A beruházások aktiválása 1915-ben megtörtént, a befektetés öt százalékát levonhatták az ártéri kataszteri tiszta jövedelemből, ezzel évi 10 ezer koronával növekedett az állami támogatás nagysága. A törvény nem csak az építkezések, hanem a fenntartási költségek után is ígért kedvezményt, amit az építkezés befejezése utáni hatodik évtől, jelen esetben 1918 után lehetett igénybe venni. Jellemző a belvízmentesítés eredményességére, hatására, hogy 1899-ben Kelecsényi Ambró igazgató lemondott 12 évig betöltött, fizetett igazgatói tisztségéről, mert ártéri birtokán belterjesebb gazdálkodásra tért át, nem ért rá tovább a társulati ügyekkel foglalkozni. Lemondásával, és a szabályozás befejezésével indokolva megszüntették a társulati igazgatói posztot, az igazgatást is a főmérnök hatáskörébe utalták. Módosították az alapszabályt, a szervezet nevét Szegzárd-bátai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatra változtatták. Átírták a gátvédelmi és zsilipkezelési szabályzatot, hozzá vették a belvízcsatornák fenntartásának mikéntjét is.

45 A csatornarendszer felülvizsgálatát 1899. december 11-én kezdte meg Nádori Nándor műszaki tanácsos, miniszteri megbízott, melyet a következő év augusztusában négy alkalommal megismételt és október 6-án fejezett be. „11,5 km hosszú töltést és 50 km hosszú csatorna szakaszt lejtméretezett meg és számított ki, felmért 20 hidat és a bátai gépészlakást részletesen. Felvett 300 keresztszelvényt és elkészítvén a leszámolást, minden munkálatot műszakilag helyesnek és czélszerűen kivittnek talált. Minélfogva a munkavezető társulati igazgató mérnök számára, a szokott óvás melletti felmentvény megadását kezdeményezi. - Az összes 39 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1898. december 28. 40 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1898. augusztus 29. Az újabb kölcsön indoklásának előterjesztése. 41 TMOL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. 1898. okt. 20. 42 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1899. február 8. 43 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1910. augusztus 30. 44 ÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü, jkv. 1915. szeptember 21. 5 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1899. február 8.