Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

munkálatok mértékét a kővetkező számok világosítják meg: kiépült összesen 169 km hosszú csatorna hálózat 384 ezer köbméter földmozgósítással. Kiépült 83 műtárgy, kisajátíttatott 78 hold földterület, a leszámolás alapjául szolgált 43 rajz és 44 egyéb műszaki iromány. A leszámolás szerint került az egész csatorna hálózat 123.741 ft 37 xrba. Ehhez hozzá véve az 1898-ban felülvizsgált szivattyú telep költségét 137.724 ft 60xrt. Került a belvízrendezés 261.465 ft 97 xrba. A Pörböly-bátai 11,1/2 km hosszú töltés szakasz felmagasítása pedig került 12.341 ft 95 xrba, úgy, hogy az utóbbi 3 1/2 év alatt a társulat mindösszesen 273.802 fi 92 xr költségű munkálatokat létesített. ,A6 Érdekek és ellenérdekek A belvízcsatornák építésével egyidejűleg jelentkezett a hegyről érkező vizek rendezésének kérdése. Bár a mentesített területek patakjainak szabályozását, a vizek levezetését az ártéri érdekeltségek kötelességévé tette a vízjogi törvény, de azt is megfogalmazta, hogy a hegyi vizeket, iszapot a hegyek közt kell megtartani, ami az ottani tulajdonosok kötelessége. A belvízszabályozó társulatok hatáskörébe utalta, hogy állapítsa meg az ottani tulajdonosok hozzájárulását illetve azt, hogy új érdekcsoportokat is bevon-e a kiépítés és fenntartás költségeinek viselésébe. A Szekszárd-bátai Ármentesítő Társulatot 1897-ben miniszteri rendelettel kötelezték a Séd és Laj vér patakok „működési körbe vonására", amit igencsak nehezményeztek és vitattak. A szükséges tervek elkészítését vállalták, de a kiviteli és fenntartási költségekhez nem akartak hozzájárulni, mert értelmezésük szerint a vízjogi törvény 55. § kimondja, hogy „oly területek birtokosai mely területeken vízmosások léteznek, a baj elhárítására e végből hatóságilag elrendelt elgátlásokat, tehát mederzárlatokat, iszapfogókat és rőzsefonásokat létesíteni tartoznak s így a társulatot azon helyzetben juttatni kötelesek, hogy az árterületen kár ne okoztassék, illetve a hordalékok meggátoltassanak". Ezért az alispánhoz fordultak, hogy „a Séd-, Csatári- és Tótvölgyi árok szabályozása céljából - érdekcsoportok megállapításával - a Séd és Csatári árok rendezésének, kiviteli és fenntartási költségeinek viselésére Szegzárd község érdekelt birtokosait, a tótvölgyi árok rendezésének kiviteli és fenntartási költségeinek viselésére pedig Ocsény község érdekelt birtokosait - hatósági tárgyalások folytán ejtendő határozattal kötelezni szíveskedjék. "

4? TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1900. október 26. TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü, jkv. 1898. ápr. 28. Árvízvédelmi térkép, 1903