Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”

A kutatást végző Hadnagy Albert megállapította, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy Garay obsitosa függetlenül attól, hogy részt vett-e a franciák elleni háborúban, vagy sem azonos volt Augusz Antal belső cselédjével.

n6 Volt-e alapja Háry János meséinek? „...O, ki ármádiákaí vert széjjel egymagán, Túl jára hadnagyával az Óperencián, Ki francia fejekkel sátrát körülraká, Es a világ végénél lábát lelógatá... " Ugy tűnik nem túlzás, hogy a messzi tengereket és szárazföldeket bejáró Tolna megyei katonák képe elevenedik meg ebben a jelenetben. Az 1813-ban, a vármegye által kiállított könnyű lovasszázad 16-17 éves újoncairól írta Csákány Károly kapitányuk, hogy „..különös, mely örömmel megyén ezen újonc nép az ellenség ellen s nem hogy csökkenne vagy megrettenne ereje, hanem oroszlányi erővel és bátorsággal rohan az ellenség ellen úgy, hogy orozva keresi s bújja ellenségét s ezt tudván azon híres nemzet s tapasztalván, a síkon retten s meg nem mer állni, hanem a hegyek közé huzza magát... "

l3? Az említett Tolna megyei könnyű huszárszázad részt vett Napóleon hadainak bekerítésében és erről kapitányuk így írt: „...minden tehetségünket öszvevetvén arra igyekezzük indítani, hogy a Tekintetes Nemes Vármegye teljes megelégedésre a felállított sereget ismét már a dicsőül Tolna Vármegye határaiba, becses kebelébe s igazságos kormányzásába visszavezessük, jutalmul adatván számunkra, hogy a Tekintetes Nemes Vármegye előtt fel maradjon a neveink, kik a tekintetes Statusok és rendek által állíttatott velitesekkel a ma győzhetetlennek tartott Francia nemzettel szemközt állván, a dicsőséges nyereségben részesek voltunk s bezártuk, ami pedig legérdemesebb, azon nemzetnek császárját s már némelyek által győzhetetlennek hitt vezérjét rab fészkébe kísérni szerencsénk volt, így tehát a szerencse is jobbjainknak kedvezvén, kiváltképpen Én, Komis Feő Hadnagy Úrral s a Tekintetes Nemes Vármegye kebeléből kibocsátott Moldoványi strázsamesterrel, kik egyedül mindezekben jelen voltunk, különös örömmel repülünk a tekintetes Statusoknak és rendeknek különös örömünket csak ábrázat vonásainkkal is megmutatni... "

I3 Gróf Wartensleben Ferdinánd, osztrák generális Majláth György Tolna megyei főispánhoz intézett levelében írt a Napóleon elfogásában híressé vált könnyű huszárokról: „...Hízelkedés nélkül meg kell vallanom, hogy ezen szép magyar lovas sereget kiki bámulva nézi és szép tartásukat csudálja, méltán is 1 lehet tőle várni, hogy adandó alkalmatossággal, ellenség előtt dicső magyar nemzetünknek hírét és becsületét új vitézi tetteit által nevelni fogja. Mindazonáltal előre félek attul, hogy ezen szép könnyű lovasság, minekelőtte az ellenség eleibe ki fog szállni, nagyobb részént virágzó egészségében annyira meg fog gyengülni, hogy akkor amidőn ezen seregre szükség lészen, az hadiszolgálatra alkalmatlan lészen... "

I39 E tábornok aggodalma e könnyű huszárság jövőjét illetően abból a feltevésből származott, hogy a ruházatuk nem fogja őket megvédeni a téli időszak viszontagságai ellen és ezenkívül fehér színű köpenyegük miatt, az éjszaka sötétjében az ellenségnek könnyen válnak célpontjaivá. E bajok megszüntetésére vonatkozó 1 javaslatait Tolna vármegye minden valószínűség szerint megvalósította, hiszen miként hősi magatartásuk bizonyítja, az ellenséggel olyan vitézül szálltak szembe, hogy egy évvel később Csákány kapitány büszkén számolhatott be a százada egyes hőseinek juttatott érdemkeresztekről.

14 Az obsitos históriák hőse, az uralkodó hadvezéreit és bölcseit megszégyenítve, mindig káprázatos tetteket hajt végre, ezek emelik őt a bajból kimentett császár barátjának és benső bizalmasának rangjára. Gyakran ez a félig-meddig már el is hitt „emlék" vonta be fénnyel a mesélő kiszolgált katona öreg napjait. Pedig valójában csak elmúltával, az idő távolán át szépült meg egyértelműen a katonaélet. Az idegen tájról legtöbbször otthonába vágyott a besorozott. Nem hiába szól az obsitos históriák másik nagy része arról, hogy miképp vágja magát keresztül száz akadályon, míg végre hazatalál a kiszolgált katona. HADNAGY 1991, 115-116. HADNAGY 1991, 1 16-118 HADNAGY 1991, 116-118. HADNAGY 1991, 116-118. HADNAGY 1991, 116-118.