Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”
A világot látott magyar huszár ábrázolása Garay Ákos rajzán Hogyan is születtek hát az obsitostörténetek? Az újoncnak állt legények között nem egy akadt, akit az ismeretlen élet, a messzi országok titka, a bámulatos tettekre alkalmat kereső nyugtalan természet csábított a sorezredekbe. A tíz-húszéves szolgálat alatt valóban sok mindenen keresztülment a katona. De a nagy pillanat, melyben az egyéni vitézség, rátermettség társai fölé emelte volna, rendszerint nem jött el. Apró élményekből, kisszerű kalandokból vagy egyenesen a semmiből épített fel hát mesés történeteket a költői hajlammal megáldott képzelet, csodált hősük pedig ő maga lett: az egyszerű közlegény. Az egyik így kárpótolta magát a füstbe ment álmokért, sokszor oly makacsul, hogy maga is kezdte elhinni az ábrándteremtette eseményeket. A másik pedig fantázia-szülte hőstetteivel, a falut akarta ámulatba ejteni. 141 1848-1849 és a toborzás Az 1848-49-es szabadságharcot követően az összeírórendszert, mely az osztrák örökös tartományokban már 1771 óta fennállt, a császári hadvezetés Magyarországra is kiterjesztette. A tényleges szolgálat ezentúl 8, a tartalékviszony 4 évig tartott. Az összeírórendszer az általános hadkötelezettség egyik kezdeti formája volt, azzal a különbséggel, hogy a még mindig elég sok kivétel mellett 500 forinttal bárki megválthatta, a katonai szolgálatot. Ez a megváltás ugyanilyen összeggel az 1848-49-es szabadságharc magyar honvédségében is megvolt és különösen a módosabb társadalmi réteg fiai éltek is a könnyítéssel. 142 Az első 141 VARGA 1962, 21-23. 142 „Alól is meg nevezett ifjú Dénes István, Tolna Vármegyében kebelezett Dets helység lakosa Dénes Istvánnak fia, adom tudtára mindeneknek a kiket illet, most és jövendőben: miképpen 1848. évi Oktober 27 napján szinte Detsi lakos Pörnyi János fia, ifjú Pörnyi János helyett 350 váltó forintért önnön akaratomból honvédnek helyettesíttettem, melly napon keletkezett egyességlevelem szerént 2 pont alatt láthatólag ki tett pénzemre nézve azon rendelést tettem, hogy ha hadi szolgálatomba elhalnék, azon esetben kérdéses pénzem édes apámé Dénes Istváné, ha pedig ez is elhalna, mostoha anyámé légyen... " - Dénis István 1850. febr. 1. WMM EA 374-77. - "Alulírottak jó lélekkel teszünk bizonyságot Tóth István lakos társunk részére s bizonyítjuk, hogy nevezett Tóth Istvánnak egyetlen egy fia van - ki is élet idejére nézve a katonák közé bésoroztatván - elvitetett; ez nevezett attyának segédkezet nyújtott a dologba mivel maga életének leg nagyobb részét betegeskedéssel töltötte el s most is beteges, mi miatt a gazdasága folytathatására alkalmatlan. Mellyröl is jo lélekkel adjuk jelen bizonyságot tevő levelünket helységünk petsétjével s nevünk alá írásával erősítve. Kelt Ocsényben Decemb. 28. 1848. Ozsváld János Bíró, Császár Pál esküdt, Varga Mihály esküdt, Kiss János esküdt, Molnár Sándor esküdt, Horváth Mihály, Horváth János, Taba Sándor, Sörös András, Varga Mihály. " TMÖL, Közgy. ir. 1849. Lajstr. 888., 46., 3080. - Pl. Ocsényben Fülöp István helyett Pék Ferenc római katolikus, nőtlen, zalaszentgróti kalapos vonult be. Kiss András helyett Stróbl Pál római katolikus, pápai származású inas. Deák János helyett Garai István római katolikus, szekszárdi lakos 100 forintért. Deesen Benedek András helyett Domokos András református decsi lakos 180 forintért. Ör Pörnyi János helyett Dénes István református decsi lakos 180 forintért. Tikos István helyett Grűnfeld Vilmos pesti, nőtlen izraelita. Mester János helyett Finteisz István földvári, evangélikus csizmadia. Tóth Pál helyett Csurics Péter zombori, nőtlen kötélgyártó. Alsónyéken Zsikó Péter helyett Katonai István római katolikus, pesti csizmadia. Patkó Sándor helyett Szöllösi János. Geresdi Mihály helyett Szekeres János, Sánta István helyett Bagi István. Császár János helyett Kovács
