Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”

t. i. zabb aratástól fogva tartózkodott meg-vallotta, ámbár hogy most is ott volna, azt tagadta: Mindazonáltal ezen helytelen tselekedetiért, és azon méltó gyanúból, hogy most is nálatok rejtve lenne valamelyik fiu: ezokáért, míg nem azt ki adnák személye vason le tartoztatott, es ez eránt Levél Bonyhádra íratott. Patkó János Hadnagy, Tök Istványal, 4 Lovas Kotsin oda lévén küldve Szászi Jánost meg hozták, és Jó János, hogy az illyes tselekedetektől magát jövendőben meg óvna, azzal az intéssel, az okozott költséget is, Attyára való nézve el engedvén. " A katonaállítás összeírása közben Ör Seres Jánosra is esett a megjegyzett kötelesség, mivel maga idős és özvegységben él, ezért idősebb fiára, feleséges lévén, házi bajaik fent tartására nézve is múlhatatlan és elkerülhetetlen szüksége volna: az ifjabb fiának pedig a ló rúgásából esett hibája lévén, ezen két fiai helyett felfogadta Nagy István faddi születésű ifjút, aki mintegy itt nevelkedett négy esztendők óta Pál Mihálynál szolgaképpen. Az elöljáróság elé állt és önként vallást tett a katonaság iránt, mivel az apjának semmije sincs, amire odahaza támaszkodhatna, különben nem kerülhetné el a katonaságot, ezért 450 forintért elvállalta. így Seres János kötelezettségét teljesítette, Nagy István bevonult Tolnára. Az őcsényiek Tolnán kiállították még Pál János fia Jánost, ki Faddon volt kovács legény, a regimentnél azonban egy év múlva meghalt.

103 Nemcsak a katonaállítás volt az elöljáróság feladata, hanem figyelemmel kísérték a katonának sorozottak életét is. 1810. júliusában jegyezték le, hogy „ezen időben és Esztendőben sok Katonáknak Szüleik, Rokonaik, és Feleségeik könyörögtek az eránt, hogy az Helység azoknak Haza lejendő bocsájtása végett kívántató Attestatumot adattna. Attak is ki ilyeneket. Magyar István és Dorkó István Katonáknak feleségeik is, e végett könyörögtek, de mivel ök ide haza - az előtt a Regementhez lett vitetések közben elszökvén bujkáltak, és sok gonoszságot el-követtek, azutánn meg fogattván küldettek el, és a Vármegye Aristomában 25. Heteket fogoly képpen, töltöttek - nem adtak meg. Ugyan tsak Dorkó István kapott később. "

!04 1811-ben 56 őcsényi családnak van katona hozzátartozója. Közülük húsz már több, mint tíz éve ette a komisz kenyeret, de van, aki 20 évnél is régebben szolgált. Érthető módon, a jegyzőkönyvekben gyakran olvashatunk a rekruták kiválasztásáról. A katonáskodás terhei elsősorban a két és több fiúval rendelkező gazdák vállára nehezedett. A távollévő 52 katona közül négy fogadott, egy helyett pedig zsellérje szolgált. A katona hozzátartozók: fia, ura, férje, maga, veje, testvére, maga és fia, fogadott és bérese. A fogadottak 450 és 850 forint közötti összegért vállalták a katonasorsot, sőt volt egy fiatalember, aki Mözs helyett pénzért állott be. A katonák 1811-beli sorsa a jegyzőkönyv szerint: ideig való szabadság, szabadság, megholt, nem tudatik, obsitos nyomorult, invalidus obsit, capit. itthon, obsitos, regement, capitulons, verbungnál, megjött. Megjegyzések a katona tulajdonságához: sessiós nem szolgál, seller, sessiós megholt, kis házas nem szolgál, lopó seller, sessiós nyakas, sellér-mester, seller ellenkező, hazátlan seller, Szexárdról jött. A katona besorozása a jegyzőkönyv szerint úgy történt, hogy amint a kiválasztott személyeket jóváhagyták, a helység tanácsa még azon éjjel kinevezett három-három embert egy-egy katona 24 órán belüli előállítására. Ha nem sikerült, saját maguknak kellett a szökött rekruta helyett bevonulniuk.'

05 Ocsényben 1814. december 26-án és 30-án falugyűlést tartottak a katonaállítás rendjéről: addig minden alkalommal a királyi parancsolatok szerint történt, „de minek utána már az edgyes fias gazdákon kívül a többes fias gazdák, vagy magok fiaikat adták, vagy pénzért állítottak, és már úgy annyira el fogytak a többes fias gazdák, hogy éppen az edgyes fias, és fiatlan gazdákra került a sor. Mivel pedig minden élő Lakosok egy felséges kegyelmes Királyunknak Kegyes Szárnyai alatt lakunk egy országnak Földén élünk; annál fogva nem tsak a többes fias Gazdák, hanem az egy fias, és fiatlan gazdák is tartoznak a Katona állításnak terhét egy aránt érezni; melyre nézve" a falugyűlésbe begyűlt gazdák beszélgetve arra jutottak, hogy „ valakik fiaikat, akár most, akár ennek előtte a katona állítás elöl el dugdosták, akár önként ugrottak is el a fiak, és már most bujkálnak azok soha többé ennek a Helységnek Lakossainak be ne vétetödjenek; mivel nem szükséges a Lakos, és a fiatal nőtelen Legénység, hogy tsak békesség idején az uttzákon negédeskedjenek, és jádzodjanak; hanem illyenkor, mikor ily szoros környül állások vágynak az Országban, mint most a Katona állítás idején most, - és ilyen környülállásokban vagyon legnagyobb szüksége mind Ditső Országunknak Ocsény Helység Protocolluma a'vagy a'mellyhen Az Helységnek Jussai, Java és Gazdasága, Rendszabásai, Története satt. Jegyeztetnek, 1809-1826. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára D/249. (Ocsény közs. prot.) Ocsény közs. prot. - 1810. július 22. ZENTAI 1994, 37.