Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”
mind szegény Helységünknek; mind leg fő képp Felséges kegyelmes Királyunknak a fiatal Legényekre; annyival is inkább erősíttetik az elébbi végezés mivel az ilyen bujkáló Legényeknek sem Helység, sem szüléi, sem a Mgos Uraság, sem Felség semmi hasznát nem vészi, feljegyzik e haszontalan lakosok neveit: az efféle bujkáló, korhej, heverő legények" ha békében hazatérnek is elfogják őket és Pécsre viszik katonának. Az 1814. decemberi katonaállítás előtt falugyűlést tartottak, melyen 70 vagy 80 családfő vett részt: „akarván arról végezést és rendelést tenni, hogy a Hellység Bírája és Elöl Járói ezenn szoros Katona állításnak idején mitsoda utonn módon állítsa a Rekrutákat, mivel az arra való Nőtelen Ifjak mind el bujkáltak; sött Bizonyos bátorságos Ns. Helyekre el vették magokat. Eröl sokáig beszéltek, de semmi bizonyost nem tudván végezni, a Tanáts döntsön, a többek közt ezt rendelték, hogy azok az Ifjak, a kik el ugrottak soha többé Helység Lakossal ne legyenek és bé ne vetetödjék. " 1814. december 30-án sikerült meghozni a falugyűlés határozatát a katonaállításról, 13 pontban írták le elképzeléseiket: 1. Felállítanak egy „rekrutai cassât", mely a „rekrutázásra" és „rekrutákra" teendő költségeket fedezné, „minden névvel nevezendő Lakosok (kivévén a Nemeseket) tartoznak ezenn Rekrutai Cassában minden idő halasztás nélkül úgyhogy semmi féle Lakos a Bírótól fogva az utolsó leg szegényebb Hazátlan Zsellérig, ki ki a maga érdeméhez képpest, fizetni a mint el rendelődik; um. A Birtokos gazdák az az 1/4 Sessiotol fognak fizetni 30 xrt 2/4 Sessiotol fognak fizetni / forintot, a Házas, de azomba szőllővel, s Réttel vagy marhákkal biro zsellérek 18 xrt, a szegényebb vagy tehetetlenebb Házas, és Hazátlan zsellérek 9 xrt, de ha ezenn egy ízben való bé fizetés elég nem lészen mind annyiszor a mennyiszer szükség lészen reá tartoznak azonn rendelt fizetést a Lakosok ujjonnan a Katona Kassában be fizetni; mellyböl nem lévénn egyébre semmire szabad költeni mint a Rekrutákra, és az azután fáradozokra, s azok miatt tett utazásokra. " 2. Azokra nézve, akik akár a régi időben, akár mostanában vagy magok katonává lettek, akár erővel, akár önként, vagy pénzért fogadnak és akik ezután lesznek ilyenek, akkor midőn ezen helység lakosai tartoznak ezen kasszába befizetni a kirendelt összeget. 3. Minden egy egész helyes gazda, vagy négy 2/4 sessiós gazda tartozik állítani egy katonát. 4. „Azon őszve vetett 4. egynegyedrész Sessiós, vagy pedig két 2/4 Sessiós gazdák szerentsétlenségböl a szoros utolsó időig nem kaphatnának Legényt: azomban a Bíróságnak a Felsöség Parantsolatja szerént már okvetetlen elő kell állítani a Rekrutákat, azonn esetre úgy vettetnek, és rendelődnek őszve a Lakosok, hogy azok kőzött tartozik lenni egy vagy két gazda lenni olyan, a kinek fia vagyon; és akkor a Felsöségtől ki adott Hatalom s Parantsolat szerént a Birói Hivatal azoknak fiaikat Szüléik egyenlő akaratjával elől állítván, s a több hozzá vettetett fiatlan vagy Leányos Lakosok mindjárt azonnal az alku fojo fogadás árán, sem a legfelső, sem a legalsó gradusban tartoznak kifizetni az el menendő Legényt, Melly pénzről az el menendő Legény, tulajdon akaratja szerént tehet rendelést, hogy hová teszi a pénzit? Attya kezében é, vagy pedig Tutorságban teszi le? " 5. „A Házas zsellérek pedig a kiknek Házok, Szőllejek, Rétjek vagy akarmi-féle Barmaik vagyon, őszve vettetnek 8 azaz nyoltz zsellérek, és azokis a feljebb le írt módon tartoznak egy katonát elöl állítani. " 6. A csak házzal bíró zsellérek, akiknek semmi fekvő vagy más ingó jószáguk nincs, tizenketten állítsanak ki egy katonát. 7. A hazátlan zsellérek esetében 20 család adjon egyet. 8. Ez a rendezés „a Czégéres bűnben élőkre nem szolgál, ők minden kifogás nélkül, ha alkalmatossak lesznek, assentáltatnak. " Őcsényi közs. prot. - 1814 december 26.
