Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”

inflációt követte a domestika: „Minek utána a sok szükséges költségek miatt, nevezetessen Nemes Katonai tartásra meg kívántató búza és zab vétel végett sok hátra maradásai vágynak a Helységnek, annál fogva határozták, hogy a Domestica ezután l forintot számlálván 30 xkat, így minden forintot lészen 10 garas, "

n A katonatartásra kivetett portiot havonta viszik a gyűjtőhelyre. 1826-ban például az őcsényi bírónak március 15-én a következő havi esedékes naturálékat és pénzt kell leadnia Nagymányokon: 6,5 mérő lisztet, 160 zab portiot, 230 széna-, 115 szalma-, 0,5 faportiot, valamint 25 forintot. Az adó kirovása a helységekre egy mennyiségben, a telekszám, fej- s állatszám (elsősorban a lovak) alapján történt. 1828-ban Ocsény hadiadóba fizetett: 1620 porció lisztet, 1620 porció szénát, 810 porció szalmát, 54 font sót, 42 font gyertyát, 6 egész és 6/8 ölfát, „...99 forintot Istálló, 99 forintot pedig váltópénzben ágypénzt".

14 Az őcsényiek írták 1829. január 6-án: „Minekutánna a Ny, Katonaságnak vitetendő Termesztmények eránt, azonn újjabb terhes rendelés meg érkezett, hogy még ezen a héten 1800 Portio Szénát, és egy ölfát, a' jövő hét elején pedig 12 mérő Lisztet. 405 portio Zabot, és 228 Portio Szalmát 47 for. 44 xkal a leg nagyobb felelet terhe alatt Majosra kell szállítani: tehát annyira meg vagyon terhelve Helységünk, azoknak készíttésével, és kivált képpen el szállításával, a gyenge év miatt el hullott Lovainknak kevés volta miatt és a fent írt Termesztményéknek szállíttásához szükséges 433 fél kotsiknak szükséges volta miatt, hogy a Mlsgos Uraságunk részére meg rendelt szolgálatainkat, semmi esetre nem tejesíthetyük... " A falvak adótartozása minden évben jelentős volt. Az 1828-29-i katonai év végével pl. Báta 1160 f. hadiadóval és 305 f háziadóval tartozott. Decs 2771 f hadi és 350 f. házi, Alsónyék 1106 hadi, Ocsény 2532 f hadi és 565 f. házi, míg Pilis 398 f. hadi és 164 f. házi adóval tartozott.

16 A beszállásolt katonaság a felhasznált élelmiszerekről, tüzelőről, takarmányról és előfogatokról nyugtát adott, a kincstár azonban nem a folyó piaci árat, hanem annál többnyire alacsonyabb térítést fizetett a vármegye pénztárába. A térítés és a piaci érték különbözete a deperdita (veszteség). 1757-től kezdve a katonaságnak nyújtott szolgáltatásokat beszámították az adóba. Gabona- és borbőség idején jól jött a katonaság, mert enyhítette az értékesítési gondokat. Pl. A szekszárdi jegyző (de valószínűleg a többi is, ahol volt) szorgalmasan vezette a deperdita-jellegű tételeket, hogy a következő katonai évi adóbeszámításhoz megfelelő bizonylatokat mutathasson fel. Szekszárd 1739. évi január október havi katonaállítási költségei a következők: kenyér (fontja 2 krajcárral számítva) 3 788 Ft kenyér és hús (adagja 4 krajcárral) 850 ingyenszolgálat (alkalmanként 1 krajcárral számítva) 545 még azon kívül, ámbár Sessiojok is van, még is annál fogva, hogy az ő fiók, vagy atyafiok katona, vagy katona volt valaha, a sorbuza és Zabbnak megadásától, az Helység konyhájára adattni szokott fél kenyér és tyúk kiszolgáltatásától magokai egy átalyában ki húzzák, még a közönséges szolgálatokat sem akarják tellyesíteni ki egyet, ki mást, a maga Exceptioja szerént Hasonlóan: Tapasztalván, sött világossan több Esztendőktől fogva tudván azt, nem tsak az Elöljáróság, de maga a Közrendű Lakosság is hogy sok lakosok kik Szántóföldeket birnak és azomban Járo-marhál nem tartanak, vagy szántszándékból, vagy egy vagy más okból, így akár a Dézma vétel, akár a vadászat, akár a Forspont, Katonaságnak Fuvar-vitel, széna-hordás, akár Hosszu-utak só-vitel etc. mind tsak ollyanokra esik, akiknek még alább való sorsok van külömben, mint amazoknak, mind Földjeik, mind Rétjeik mellett hevervén - Ide járul az is, hogy az Helység szolgálatyában levők s Esküitek, sem az Helységnek, sem a Ns. Vármegyének szolgálni nem szoktak. - Ezen 3 rendbeli Fogyatékok az Helységen és annak szolgáló lakossain, ollyan nagy rést ütnek, kivált Haboru Idejében, hogy a szegény Lakos alig jön meg egy Helyről midőn a másik parantso/at ott éri, és így amazoknak külömbb külömbb-féle ki fogásaik mellett, mind a szolgálatbeli, mind a költség s Domestiabeli Tereh olly érezhető, hogy az elegyes és számos panaszok után ezeknek orvoslását tovább halasztani nem lehetett. Ez okáért - s az Elöl Jároság által specifikaltattak mind az Usurpativus nem szolgálok, mind a Sessiokat bíró és Marhál nem tartó s nem szolgáló Lakosok, s ugyan ezen 2tős Specificatiohoz készítsen instantiát a Notar uraság fele. " - Ocsény közs. prot.- 1811. január 26. ,, Uriszék vészese: főszolgabíró és a tiszttartó hozták. Mindazon Katonákat vagy Lakosokat a kiknek Házaiktol katonák adattattván, magokat az Helységnek tartozó szolgálat és mindenféle kötelességek alol fel szabadíttaknak lenni tartották, úgy nem külömben a Nemeseket a Kis-Házas sellérekel is a kik sor búza és zabb adás alol ki húzni kívántak elöl állittattván, keményen megintették őket fizessenek, szolgáljanak. Tanácsoltak, hogy a zsellérek sor adományait pénzben szedjék be. Ugy az Helység Bírójának, hogy az engedetlen nyakas és a közterhek alol magokat ki húzni szokott lakosokat, a véneket ugyan is 24 vagy 48 orai Aristommal az fiatalabb Idejüket pedig mindannyiszor valahányszor engedetlenségben tapasztaltattnak jó pálcza ütésekkel meg intse, vagy küldje Szekszárdra. " - Őcsényi közs. prot. - 1811. június 28. ' Őcsényi közs. prot. 1814, december 29. 14 ZENTA1 1994, 35. 15 TMÖL, Szeksz Közalap. Ur. ir, 1829. 35 doboz. 16 TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur, ir. 1 828-29.