Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”
zab (adagja 4 krajcárral számítva) 2388 ingyen széna és fű 1190 előfogatok száma; 1104 (össz.: 64 mérföld) értéke 169 természetbeni ingyenszolgálat az uradalmi tiszteknek 63 összesen 8993 Ha csupán a teljesen ingyenes szolgálmányokat nézzük, és eltekintünk a beszerzési és eladási árkülönbözet miatti veszteségtől, s azt a mezőváros 1739. évi hadi- és ún. háziadójával hasonlítjuk össze, kiderül, hogy a beszállásolt katonaság 9 hónap alatt 60 %-kal többe került a városnak, mint a hivatalosan kivetett hadi- és háziadó 12 havi együttes összege. A közalapítványi uradalom 1780-as éveiben vezetett naplójában azt rögzítették, hogy: „a városban felmerülő deperditát felszámlálni nem lehet - de rendszerint esik rájuk 6000 lóporció 90-100 mázsa liszt. " I? Schwartner Márton 18 1798. évi statisztikájában tárgyilagosan elemzi a katonatartás kevés előnyét és sok hátrányát. „Oroszország kivételével egyetlen ország kincstárának nem kerül olyan kevés összegbe a hadsereg fenntartása, mint Magyarországnak" - írja a szerző, majd így folytatja: „Magyarország, a Monarchia magtára, az 1751-ben rögzített áron élelmezi az országban állomásozó katonaságot. A 2 fontos kenyeret 2 krajcárért, a 6 fontos zabot 4 krajcárért, a 8 fontnyi szénát 2 krajcárért adja stb., míg a piaci ár ennél hol magasabb, hol alacsonyabb. Az első esetben természetesen a vármegyének olcsóbban kell adnia ez élelmet a katonáknak, mint a piaci ár, amelyen ő felvásárolta; ezért a drágaság éveiben a vármegye kárt szenved, amit Magyarországon deperditának hívnak. Az előfogat költségeinek alig felét fizeti meg a katonaság (azaz 48 krajcárt, míg a civilek állomásaként 1 forintot fizetnek), a katonai beszállásolás, a többnyire díjtalan faszállítás stb. szintén veszteség. " I9 A parasztság hadi terhei súlyosak voltak. Ekkora pénzbeli teherrel a parasztnép még vármegyei végrehajtás, sőt katonai executio szorítása alatt sem tudott megbirkózni: évről évre jelentős adóhátralék maradt, pedig a törlesztés kedvéért, kivált a szegényebb jobbágy, nemegyszer adósságokba bonyolódik a gazdagabbnál, zsidó kereskedőnél, községi árvapénztárnál, esetleg az uraságnál. A teher megoszlása ugyanis nem volt igazságos sem a vármegyék, sem azokon belül az egyes községek s az egyes parasztok között. A kirovás nem nyugodott szilárd és egységes alapokon, a felosztást a falu vezetésében hangadó gazdag parasztok a maguk könnyebbségére intézték, s a kedvezések, eltitkolások is nekik szolgáltak előnyükre elsősorban. Az adó a falun belül arányosítva oszlott meg a teherviselők között. 1816-ban az őcsényi jobbágy negyed telek után 1 véka tisztított, rostált búzát vagy 1 véka szitált lisztet és egy véka szelelt, tisztított zabot szolgáltat be. A házas és hazátlan zsellérek mindebből negyedvékányit adtak, illetőleg annak kurrens árát, mert a porciót pénzben is befizethették a falu kasszájába. A pénzt gyakran arra fordították, hogy a bíró megvásárolja rajta a „katonagabonát". így történt 1809-ben is, mint írják: „...több szolgálatokkal s Naturálékkal kelletik elöl állani (háború lévén)...a Bajai Vásárra maga Tóth Mihály Bíró eö Kegyelme elmenvén, hogy 100 mérő Zabot vegyen... " 20 Tolna vármegye nemessége 1842 őszén egy bizottságot nevezett ki „a katonai élelmezésnek czélszerűbb s könnyebb kezelhetése iránti terv" kidolgozása érdekében, Forster Benedek másosalispán elnökletével. Megbeszélésükön először - a katonai biztosok jelentése alapján - felmérték „a megyében rendessen tanyázó katonaságnak élelmezésére évenként megkívántató termesztmények mennyiségét. " Megállapították, hogy évente szükséges 122600 kenyér-, 109240 zab-, 109240 széna-, 54600 szalma-, 3020 Vi gyertya- és 393 2/8 faadag. „ Felolvastatott ezután Fonyó Benedek Számvevő úrnak eleve készített javallata, melly szerént a fö hadi biztosságtul átküldött lajstromok nyomán indulva, ha a megyében tanyázó katonaság teljes számú, havonként 10620 kenyér, 9540 zab, és 9540 széna szállítása szükséges - melly mennyiségeknek pénzül való mgváltása, s pedig az 1840ik fegyvergyakorlat alkalmával Hirschfeld Leopold Izraelitával kötött Szerződés pontyai szerént tenne 3107 fr. 32 xt, miből a kintstári árszabási dijt 1308 ftot levonván, az ágy és istálló 17 SZILÁGYI én. 146. 18 SCHWARTNER 1 809, 493. 19 U. ott. 20 ZENTAI 1994, 34-35.
