Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Vizi Márta: Két kerámia tárgytípus az ozorai várkastélyból. Sütőtálak és mázatlan tányérok

A tárgyak falvastagsága 1 és 2,2 cm között változott. Két-két esetben 1,2 cm, ill. 1,3 cm volt, a többi esetben l-l fordult elő. A vastagság általában a tárgy nagyságával párhuzamosan növekszik. A leletek kora Az előkerülés kódjai db Réteg III.3. 1 sánc feltöltésből III.7. 1 sáncfeltöltésből IV-V.4. 3 kevert sánc feltöltés IV-V.6. 1 felső törmelékes réteg IV-V.7. 4 sánc feltöltés IV-V.13. 2 feltehetőleg 18. századi feltöltés XVII.9. 1 sánc, és a sáncárok betöltése X.l. 2 toronybelső 2. táblázat: a leletek helye Mind a 15 darab sütőtál töredék a déli várfal előtti területről, valamint a délkeleti torony betöltéséből került elő. (1. tábla) Adataink szerint a tárgyak a hódoltságkori sáncrétegben és a sáncárokbetöltésében voltak. Ez a tárgyak hódoltságkorra való keltezését teszi lehetővé. A sütőtálak történetéről a szolnoki vár kerámiája kapcsán Kovács Gyöngyi értekezett.

5 Magyarországon a lapos sütőedények a hódoltság korában terjedtek el, a tárggyal együtt az elnevezést „tepsi" is átvették. Tepsi nemcsak agyagból, hanem fémből is készült. Az agyagtepsikben lángosszerü kenyeret, un. „pidé"-X sütöttek. Ez a táltípus nem a kifejezetten törökökhöz köthető leletanyaghoz tartozik, hanem a Balkánról a hódoltság alatt Magyarországra került balkáni délszlávok hagyatéka. Egy sajátos, archaikus jelenséget tükröz, a sütőharang alatti sütési módot. Ezt a balkáni országokban, szórványosan Magyarországon is a 1920. században is alkalmazzák.

7 Szolnokról 4 töredéket közöl Kovács Gyöngyi.

8 Törökkoppányban, amely 1543-tól 1689-ig volt török kézen, szintén voltak sütőtál töredékek.

9 A Szekszárd melletti Jeni-palánk feltárásán is kerültek elő kerek, kézzelformált sütőtálak.

10 Az egri várban, a Földbástya feltárásakor került elő kiegészíthető példány.

11 Ipolydamásd község várainak feltárása során talált Miklós Zsuzsa a csoportba tartozó sütőtál töredéket.

12 A damácdi vár feltárás során, a toronybejárat és az északi körítőfal közötti járó szinten lévő kályhaomladék és a felette lévő rétegből is kerültek elő sütőtál darabok.

13 Ez a pusztulási réteg a 16. század vége körül keletkezhetett.

14 A sütőtálak így minden valószínűség szerint a 16. század második felében lehettek használatban. 5 KOVÁCS 1984,42-43. 6 KOVÁCS 1984, 42-43. 7 KOVÁCS 1993, 28; KOVÁCS 1990-1991, 172. 8 KOVÁCS 1984, 34. tábla 2-5. 9 KOVÁCS 1993, 28. old. VIII. t. 7-8; KOVÁCS 1990-1991, 172. old. 8. t. 7-8. - A leletanyag alapján török korinak határozza meg őket a szerző. 10 Az ásatást vezető Gaál Attila szóbeli közlése alapján. Ezúton is köszönet érte. A palánk a 16. század legvégétől a 17. század végéig létezett. 11 FODOR - KOZÁK 1970-71, 155. old. 45-47. kép. - Vác - Kossuth térről építkezést megelőző leletmentéskor került elő több töredék. Ezekből egy edényt lehetett összeállítani. MRT 9 31/3r lelőhely 450-451. lh. Az adatra Miklós Zsuzsa hívta fel a figyelmemet. Ezúton is köszönet érte. 12 MIKLÓS 1989, 7-28. 13 MIKLÓS 1989, 12. old, 15. old, 10. kép 3. 14 MIKLÓS 1989, 12.