Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Vizi Márta: Két kerámia tárgytípus az ozorai várkastélyból. Sütőtálak és mázatlan tányérok
Sütőtál A vizsgált lelőhelyekről 15 db sütőtál töredék került elő. A tárgycsoportba tartozó tárgyak besorolását elsődlegesen nem az „Adatbázisrendszer" című fejezetben 2 meghatározott elvek szerint végeztem, mert mint látni lehet az alábbiakban, a teljesen egzakt módon való leletmeghatározás nem volt lehetséges. A tárgyak, tárgytöredékek besorolását a szakirodalomból ismert jellemzők alapján végeztem el. (Ebbe természetesen beletartoznak az adatbázis leírásakor meghatározott jellemzők is, de azokat indirekt módon használtam fel.) Az így besorolt tárgyakat azonban a lehetséges szempontok alapján vizsgáltam. A csoportba tartozó tárgyak kézzel formáltak, barna, a szürke agyag vörös színűre égett a kerámia felszínén. (Igen rosszul égetettek.) A sütőtálak anyaga szinte kizárólag pelyvával soványított, esetenként csillámos agyag. Sorszám AZ Az előkerülés kódja 3 M Szá Fá M/Szá% Tábla 1. j 15 IV-V.13.14. 3,5 26 0 13 5. t. 3. ? 2. 1 16 IV-V.7.204. 0 26 0 4.1.2. 1 3. 17 IV-V.7.206. 0 32 0 5. t. 1. 418 IV-V.13.13. 0 26 26 5. t. 2. 5. 19 IV-V.4.156. 0 26 0 L 3.t. 1. 6. 20 III.7.124. 0 20 0 2. t. 2. 7. 21 IV-V.7.201. 4,2 0 0 4. t. 1. 8. 22 IV-V.4. 157. 3,2 17,2 15,4 19 ' 3.t. 2. ] 9. 23 IV-V.4.155. 5,6 30 30 18 2.t. 3. ! 10. 24 IV-V.6.55. 0 28 0 3. t. 3. j 11. 25 XVII.9.297. 4 40 0 10 6. t. 3.. i 12. 26 X.1.115. 6 38 0 6. t. 2. j 13. 27 : IV-V.7.205. f 6,7 26 23,5 26 4. t. 3. ; 14. 28 III.3.8. j 6 27 19,6 [ 2.t.l. ! 15. j 29 X.1.15. 1 6 36 0 17 6. t. 1. 1. táblázat: sütőtálak A sütőtálak a laposedények csoportjába tartoznak. Az arányokról részletesebb elemzést nem lehet készíteni, ugyanis csak 6 tál esetében tudtam a magasság - szájátmérő arányt kiszámolni. A magasság és szájátmérő aránya (1. táblázat) nem magasabb 26 %-nál. A táblázatban megfigyelhetjük az egyes tárgyak méreteit. 4 Igen kis töredékekről van szó, ezért igazából a perem és fenékméretek meghatározása nem túl nagy pontosságú, közelítően cm-es egységekben történt. A magasság és a vastagság mérésénél lehetőség volt a pontos mérésre, ez mm pontos. A szájátmérőt egy esetben nem lehetett meghatározni, ahol a szájátmérő 17 és 40 cm között volt. A legtöbb, a 20 cm átmérőjű sütőtál (6 db). Az azonos szájátmérőjű tárgyak közül csak kettőnél lehetett magasságot mérni, ezek azonban két különböző méretet (6,7 és 3,5 cm) mutattak. Ugyanezen tárgyaknál 2 esetben tudtam a fenékméretet meghatározni (23,5 és 26 cm). A 15 tárgyból 9 esetben volt a magasság meghatározható. (3,2 és 6,7 cm) 2 A kerámia feldolgozásának módszerét, rendszerét ismertető fejezetek közül a 7.a megjelent (VIZI 2006, 73-89.) a második része sajtó alatt. (VIZI 2008.) 3 Az előkerülés kódja a következő három egységből áll: az 1. rész a lelőhely kódja. Arab szám az árkot, római a szelvényt jelöli. A második tag a réteget (előkerülési egységet) mutatja, a 3. szám pedig a rétegen/egységen belüli egyedi azonosító, sorszám. (VIZI 2006, VIZI 2008.) 4 A tárgyak mérésekor az egész tárgyra jellemző méreteket határoztam meg. A tárgytöredék méreteit nem mértem, mert a kerámiaelemzés szempontjából használható információt nem ad.
