Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

hasonlóan a telekvégen határos Széchenyi utcai Leopold-házzal, elég hosszan nyúlt befelé. Sajnos a házra vonatkozó (korabeli) tervrajzhoz eddig még nem volt szerencsém, de az épület eredeti tömegét ismerve minden bizonnyal állítható, hogy saját lakhelyük biztosítása mellett - ami az emelet főhomlokzati szárnyat foglalhatta el - ifj. Leopold Lajoséknak jó pár lakás bérbeadására volt lehetőségük. Szóbeli információ szerint jóval később, az 1960-as években 10 lakás volt az épületben.

276 Mindenesetre az így is kitűnik, hogy ez az épület szintén számottevő jövedelmet biztosíthatott Leopold családja számára. Igaz, nem sokáig, mert amint korábban írtam, január 11-én eladták azt józsefpusztai szomszédjuknak, ifj. Tenczlinger Lajos bérlőnek és nejének, Brezlmayer Boriskának, 45 000 koronáért.

27 23-24. kép: Az Arany János u. 13 alatti épület udvari szárnya az ún. „kakasülő"-vel a lebontás előtt, illetve főhomlokzata napjainkban. (TMÖL, Tolnai Népújság fotóarchívuma, illetve a szerző felvétele, 2006) X. Ifj. Leopold Lajos és neje a helyi köz- és társaséletben Ifj. Leopold Lajos az 1900/0l-ben félbehagyott egyetemi tanulmányait követően Szekszárdra hazatérve szoros fővárosi kapcsolatait továbbra is megtartotta. Tagja volt az akkor induló társadalomtudományi folyóirat, a Huszadik Század körének, illetve a Társadalomtudományi Társaságnak, emellett kapcsolatokat ápolt a korabeli társadalomtudomány számos neves külföldi képviselőjével, intézményével. Figyelme és társas kapcsolatainak java ekkor Szekszárd és Tolna vármegye határain túlra nyúlt.

278 Ezek mozgalmas évek tulajdonjogi bejegyzés 1913. május 21-én, ifj. Leopold Lajosra vonatkozóan került rávezetésre. A tizenkét nappal későbbi, 1913. június 2-i bejegyzésben pedig ezt olvashatjuk:„^íz 1913. május 31-én kelt bizonyítvány és tervrajz alapján az ingatlanra épült lakház bejelentetik. ". Tehát lehetséges, hogy a mintegy féléves hagyatéki eljárás lefolytatását követően nyert hivatalos használatbavételi engedélyt az időközben (fel)épült ház. Szabó Zoltán szekszárdi levéltári kollégám tájékoztatása szerint - aki az 1960-as években a gyermekkorát töltötte az épületben három lakás volt az utcai fronton (egy a földszinten, kettő az emeleten), három-három a belsőudvari szárny földszintjén és emeletén, egy pedig az ún. „kakasülő"-n. Adatközlőm szüleinek az udvari szárnyon található lakása két szobából, egy-egy folyosóból, tágas konyhából, illetve nagy kamrából állt. Belső felszerelési tárgyakkal együtt 53 000 koronáért. TMÖL, Szekszárdi Körzeti Földhivatal i., 8667. betétlap, Tolnavármegye és a Közérdek 1916. január 13. 2. Jellemző, hogy csak ezen időszak vége felé, 1907-ben jelennek meg a Tolna megyével foglalkozó első nagyobb lélegzetű írásai a helyi sajtóban, majd külön kötetekben: Gyárak nélkül. Egy pusztuló vármegye emlékirataiból, illetve Tolna- és Baranyamegyék nagyiparának feltételeiről. - Szekszárdot és Tolna megyét taglaló tudományos igényű munkásságáról Id. CSEKO 2006a. 361365. 467