Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
voltak, sok fővárosi utazással, melyet 1905-ig, megházasodásáig sok külföldi út is kiegészített, ugyanakkor a későbbiekhez képest jóval gyakrabban és többet publikált, szociológiai tanulmányainak nagyrészét ekkor írta. Mindez 1909 tájékáig jellemző. Addigra távolodott el a polgári radikálisokra szűkülő Huszadik Századtól, lazultak meg kapcsolatai a szociáldemokráciával. Ugyanekkortól tapasztalható Szekszárd és Tolna megye köz- illetve társasági életében való aktivizálódása. Természetesen az azért nem jelenthető ki, hogy ezt megelőzően tüntetőleg tartózkodott volna a helyi életben való részvételtől, mégis kétségtelennek tűnik, hogy a család által becsben tartott személyes kapcsolatok ápolása (pl. a selyemtenyésztést megszervező, irányító Berzerédj Pállal, vagy Csapó Vilmossal) mellett, a helyi közéletben való megnyilvánulásait és személyes kapcsolatainak szerveződését ekkor még „huszadik százados" társadalomreformáló hevülete, társadalomtudományos elkötelezettsége motiválta. Több szekszárdi rajta és bátyján, Gusztávon keresztül került közel a Társadalomtudományi Társasághoz, illetve ismeretségbe Szabó Ervinnel és Jászival. Ezek közé tartozik a fiatal ügyvéd, dr. Müller Ferenc és dr. Kramolin Gyula orvos is, akit 1908 elején ifj. Leopold Lajos a Társadalomtudományi Társaság előadójának igyekezett beszervezni. 27 ' Müllerrel egyébként családilag is jóban voltak. 280 Az 1910 előtti évek legmaradandóbb érvényű közéletbeli megnyilvánulásának a szociológiai könyvtár létrehozásában játszott közreműködése bizonyult. Az ország vidéki városaiban minden bizonnyal elsőként létrejövő szakkönyvtár felállítását a kaszinó ügyvezető igazgatója, Simontsits Elemér vármegyei főjegyző felajánlása indította el. Az 1905. június 1-én tett alapító okirat két tudományág, a közgazdaságtan és a szociológia körébe tartozó könyvek gyűjtésében fogalmazta meg a könyvtár feladatát. A szekszárdi kaszinó keretében létrejövő szakkönyvtár megszervezését ifj. Leopold Lajos nem csak az erre a célra megválasztott öttagú bizottság tagjaként segítette, hanem könyvfelajánlásaival is. 281 Már az alapító okiratot tárgyaló kaszinói választmányi ülésen - Simontsits és Bartal Béla ilyen jellegű adományai mellett - 70 könyvet ajánlott fel a könyvtár részére, melyet később újabb 152 kötettel toldott meg, 282 de saját tudósbarátai között is próbált további köteteket gyűjteni. így 1905. június 29-i levelében Szabó Ervint kérte, hogy saját műveiből, valamint könyvtára, illetve a fővárosi könyvtár és a Pulszky könyvtár fölös másodpéldányaiból jutasson a szerveződő szekszárdi bibliotéka számára. 283 Eredményesen fordult hasonló kéréssel Somló Bódog nagyváradi jogtudóshoz is, akitől a szociológiai könyvtár 30 db könyvet kapott. 284 Hozzá címzett sorai jól szemléltetik ekkori viszonyulását a vidéki élet kulturális, szellemi állapotához: „A magyar vidék szellemi nyomorúságát megfesteni az On tapasztalásai mellé felesleges. Minden kísérlet, ami ellene tőr s így főleg a fenti (mely úgy tudom nálunk páratlan a maga nemében) méltánylandó, különösen akkor, ha már csírájában kiküszöböl minden (hazafiaskodó stb.) célzatot és fennállásának egész idejére kötelességévé fogadja, hogy csak a tudás és megismerés hű eszköze akar lenni. ", 285 Ehelyütt nem csak a már akkor is Budapest-központú ország szegényes - legalábbis a fővároshoz képest jóval kiépületlenebb - vidéki kulturális, tudományos intézményhálózatára kell gondolnunk, hanem a vidéki városok általa kifogásolt szellemi életére is. Az új társadalomtudományos irányzatok, illetve az „új tudomány", a szociológia híveként Leopold hiányolta az Ifj. Leopold Lajos 1908. február 15-én kelt, Szabó Ervinnek címzett levele, PSZL, Szabó Ervin i., ifj. Leopold Lajos levelei 55., illetve LITVÁN - SZŰCS 1977, 471.; - Kramolin édesapja a korábbi évtizedekben a város életében fontos szerepet játszó Kramolin Emil ügyvéd volt. Dr. Kramolin Gyula és dr. Müller Ferenc egyaránt a város vagyonos polgárai közé tartozott, virilisták voltak. CSEKŐ 2005. 127-128. Ezt kellőképpen alátámasztja a dr. Müller Ferenc halálakor megmutatkozó részvétnyilvánítás. Tolnavármegye és a Közérdek 1915. november 25, 3., december 6, 2.; - Az 1915-ben elhalálozott dr. Müller Ferenc neje özvegyként is tagja maradt a város legnagyobb adófizetőinek. Dr. Müller Ferencre és nejére, Schliszer Saroltára vonatkozóan Id.: CSEKŐ 2003. A bizottságnak rajta kívül még Wosinsky Mór múzeumigazgató, Wigand János gimnáziumigazgató, Tóth Károly védgáti mérnök és Bodnár István lapszerkesztő volt a tagja. - HADNAGY 1937. VII. Tolnavármegye 1905. június 4, 3.; BODNÁR 1942, 132-133.; „(...) az eszmének két lelkes barátja, kik egyúttal megyénkben a tudomány e két ágazatának talán legerősebb képviselői is, Bartal Béla cs. és kir. kamarás és ijj. Leopold Lajos urak, ajándékaikkal azt bőkezűen gyarapították. " - fogalmazott évtizedekkel később a könyvtár állományát katalogizáló Hadnagy Albert. HADNAGY 1937, VII.; - Ifj. Leopold Lajos 1916-ban Garay Ákos budapesti kiállításán vásárolt három képét adományozta a kaszinónak. - BODNÁR 1942. 143. LITVÁN - SZŰCS 1978, 140.; - Leopold két ével később, 1907 májusában újfent kapacitálta Szabó Ervint, hogy a fővárosi könyvtár másodpéldányaiból adományozzon. - PSZL, Szabó Ervin i., Ifj. Leopold Lajos levelei 53. Leopold 1905. június 9-én kelt levele, OSZK, Kézirattár-Levelestár, Ifj. Leopold Lajos Somló Bódognak írt levelei 1., illetve Tolnavármegye 1905. június 25. 3.; - A könyvtár gyarapodott még az Akadémiától kapott 700 db kötet nagyobbik részével. Az 1937-ben elkészített katalógus szerint a könyvtár 1735 tételből állt. - HADNAGY 1937,1-VIII. OSZK, Kézirattár-Levelestár, Ifj. Leopold Lajos Somló Bódognak írt levelei, 1. levél 468
