Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

is számíthatott.

253 A hadsereg és a háborús gépezet nyersanyag- és élelmiszerbiztosításának ellátása egyre nagyobb áldozatokat, egyre keményebb intézkedések elviselését követelték a hátországban, úgy az egyes embertől, mint a gazdaság különböző résztvevőitől. A gazdaság, gazdálkodás normál menetét felváltó háborús irányítás, a hadigazdaság keretei közt, sok ezer társához hasonlóan az ózsáki gazdaság elemi működtetése is nehézzé vált. így pl. 1917 szeptemberében ifj. Leopold Lajosnak hat kényszervágott szarvasmarha és ló bőrének gyári kikészíttetéséhez is a felsőbb közigazgatási szervek engedélyét kellett kérnie.

254 Ugyancsak az adminisztrációra, egyúttal a gabona- és takarmányhiány mértékére szolgál adalékul az az eset, amelynek folyamán ifj. Leopold Lajosnak az 1918 februárjában 50 sertés hizlalására kapott engedélyt kellett visszaadnia. Az alispán által csakis saját „eleségkészlet"-re kiadott engedély azután vált feleslegessé, miután a rekviráló bizottság a hizlalásra szánt készletet nem hagyta meg a gazdaságnál.

255 A mezőgazdasági termények nagy részét begyűjtő rekviráló bizottságok ellen sokan próbáltak meg védekezni, terményeik egy részének elhallgatásával, elrejtésével, amiképpen erre az ózsáki gazdaság esetében is történt kísérlet.

256 Amint arról már korábban is volt szó, a frontszolgálaton lévő ifj. Leopold Lajos távollétében Bürgner Jakab vezette Ozsákpusztát, így pl. 1914 decemberében már a hivatalos iratokban is Leopold „tejhatalmú meghatalmazott)a''-ként szerepel.

257 Bürgner irányította a gazdaságot 1918 őszén és 1919 első felében is, amikor Vöröskereszthez kapcsolódó megbízatásai miatt volt távol ifj. Leopold Lajos. A tanácsköztársaság ideje alatt Ózsákon is termelőszövetkezet alakult.

258 Egyelőre nem tudni, hogy Bürgner Jakab gazdatiszt ezután megőrizte-e vezető tisztségét, mindenesetre Bürgner és fia többször kerültek összeütközésbe a kommunista hatalommal. így a frissen indult új lap, a Tolnamegyei Újság későbbi, 1920-as híradásai szerint Bürgnert és fiát, dr. Radó Artúrt

259 Aranyos György kormánybiztos és titkára, Kismándor Sándor még le is tartoztatta, mert a távollévő bérlő 38 kilónyi ezüsttárgyát, azok kommunizálását meghiúsítandó, elásták.

260 Másik esetre akkor került sor, mikor az 1919. június 24-i ellenforradalmi támadás után - amit a kommunisták visszavertek -, Szekszárd környékére érkezett vörös egységek egy része Zubrik István zászlóaljparancsnok vezetésével Bogyiszló lakosságát zaklatta. Onnét ugyanis a fogságba ejtett embereket Ozsákra vitték. Itt a Tolnamegyei Újság beszámolója szerint a 22 fogoly nyakára kötelet helyeztek, többeket állítólag megkínoztak, az elevátorra felhúzott Miklós Lőrincet pedig csak dr. Radó Artúr erélyes közbelépésére vágták le a kötélről.

261 Az ózsáki gazdaság 1919 őszén került vissza ifj. Leopold Lajos birtokába, felügyelete alá, s a lehetőségkehez képest azonnal megindult a gazdálkodás, melynek terményeiből Leopold 1920 folyamán többször adakozott jótékony célra. Egy 1920. januári, tavaszi búza vetőmagot igénylő felirat alapján Ozsák 1385 kat. hold. nagyságú szántóterületének hasznosítása akkor a következőképpen alakult: őszi búzavetés: 253 Az Ózsákra kiközvetített 30 orosz hadifogoly mellett 40 Őcsény községbe érkezett. A nyár folyamán a szekszárdi főszolgabíró kétszer, a járási orvos egyszer ellenőrizte a hadifoglyok helyzetét Ózsákon, különös tekintettel az élelmezésükre, elhelyezésükre vonatkozóan, mivel panasz érkezett a hatósághoz a velük való bánásmód miatt. A panasz mibenlétértől nincs információnk, viszont az ellenőrzések az oroszok helyzetében kivetnivalót nem találtak. - TMÖL, Alispáni i. 7588/1915., 12089/1915 254 Az állatbőrök kikészítését Leopold a simontornyai Fried-féle bőrgyárban végeztette. A kicserzett bőröket a lófogatoknál kívánta hasznosítani. „Minthogy gazdaságom igaerője túlnyomó részben lófogatokból áll, ki vagyok téve annak, hogy bőrhiány miatt a gazdasági üzem teljesen megakad. "-írtakérelmében. TMÖL, Alispáni i. 18140/1917. 255 Tolnavármegye a Közérdek 1918. február 2, 3. 256 Ld. Kallivoda Ferenc tanító leveléből az előző alfejezet végén közöltünk sorokat. 257 Ilyen titulusban szerepelt Bürgner egy kifizetéssel kapcsolatos ügyiratban. Ennek apropóját az az ügylet képezte, amely során 1914. december 2-án az ózsáki gazdaságból 4 lovat 3400 koronáért vásároltak meg katonai célokra. - TMÖL, Alispáni i. 21662/1914. 258 K. BALOG 1964, 104-105.; - Az átszervezés eredményeként a mezőkövesdi napszámosok már saját maguk közül választott bizalmin keresztül intézték a Munkás-Földműves és Katonatanács megfelelő szerveivel ügyeiket. - TMÖL, Alispáni i. 6323/1919. 259 Dr. Radó Artúr, mint korábban írtam, eredetileg fővárosi ügyvéd volt, aki az 1920-as évek elején a helyi sajtóban több cikkben hívta fel a testnevelés fontosságára a figyelmet, népszerűsített több sportágat. Ő ugyan nem telepedett le véglegesen a tolnai megyeszékhelyen, nem úgy, mint öccse, a szintén ügyvéd dr. Radó Gyula, aki Szekszárd életében hosszú időn keresztül jelentős, ugyan az utókor által elfeledett szerepet töltött be. Dr. Radó Gyula a tanácsköztársaság ideje alatt is szibériai fogságát töltötte. 260 A lap híradása szerint Kismándor egy „füles" segítségével jutott az ezüst nyomára. 261 A lap, illetve a szekszárdi törvényszék előtt folyó büntetőügy tanúsága szerint az erőszakos fellépés, illetve a kínzások elsősorban Linzer Nándor tatai bányászhoz és Monski Nándor görbői lakoshoz fűződtek. - Tolnamegyei Újság 1920. június 19, 3, június 26. 4.; Az ellenforradalmi kísérletről, illetve az azt követő retorziókról: GAÁL 1996, 10-11., VENDEL 1941, 263-275. 464