Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

480, tavaszi búzavetés: 265, zabvetés: 300, kapások és vetőmag: 110, cselédkonvenció: 100, hadirokkantak és hadiözvegyek számára adott ingyenfold: 130 kat. hold.

26 IX. Ifj. Leopold Lajos vagyoni és jövedelmi viszonyai Miután megelőzőleg ifj. Leopold Lajos Szekszárdon folytatott gazdasági tevékenységének legfontosabb vetületével részletesen foglalkoztunk, ehhez kapcsolódva megválaszolásra vár, hogy milyen vagyoni és jövedelmi körülmények közt élt kis családjával, illetve az, hogy annak megteremtéséhez az ózsáki gazdaság mekkora hányadban járult hozzá. Sajnos személyes iratai - nagyrészt a II. világháborús veszteség miatt nem maradtak fenn, és helyzetünket az sem segíti, hogy a másodlagos forrásnak kiválóan használható állami illetve városi adófőkönyvek sem állnak rendelkezésünkre ebből az időszakból. Pedig az ezekben adónemenként vezetett adóösszegekből közelítő pontossággal lehetne következtetni a bevallott vagyon és jövedelem számszerű nagyságára, és ami különösen fontos, annak szerkezetére. Ennek hiányában kénytelenek vagyunk a virilista listákon szereplő adóösszegekből, illetve azok összeállításához használt segédanyagokból, listákból, kimutatásokból következtetni mindezekre. Amint a III. táblázatban korábban már olvasható volt, ifj. Leopold Lajos a dualizmus korszakában 1907-1918 közt volt magas adójának köszönhetően Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. A IV. táblázatban évekre lebontva közlöm az általa fizetett állami egyenes adó összegét, az azok alapján a vármegyei virilis listán elfoglalt helyezését. Évszám 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 Adó (K) 799 710 710 612 598 1771 1714 1897 2685 2684 2567 1689 Helyezés 102. 128. 125. 149. 174. 54. 61. 45. 35. 35. 35. 57. IV. táblázat: Ifj. Leopold Lajos vármegyei virilis listán (legnagyobb adófizetők közt) elfoglalt helyezése és a fizetett állami egyenes adó mértéke koronában.

263 Miután Leopold adójánál nem alkalmazták az értelmiségiek számára biztosított kétszeres adóbeszámítást, ezen értékek valós adófizetést jelentenek: 598-2865 K közt változó adója így jelentős összeget tesz ki. Gondoljunk bele, Szekszárdon a városi hivatali kar krémjének egy éves fizetése tett ki hozzávetőleg ennyit az 1912. évi, államilag előírt fizetésrendezés előtt.

264 Leopold 1907-1918 közti éves állami egyenes adóösszegei mértékében komoly hullámzás figyelhető meg, 1912-1917 évre eső tetőzéssel. Miután az adott évre összeállított virilis névjegyzékek az előző évi adó alapján készültek, ez a fizetett adó tekintetében 19111916 közti évekre értelmezendők. Ez az időszak pedig pontosan egybeesik ifj. Leopold Lajosnak a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank igazgatóságában viselt tisztségével. Ot a Leopoldokhoz sok szálon kötődő banknak azon az 1911. januári közgyűlésen választották be az igazgatóságba, melyen édesapja, Leopold Sándor lemondott a vezérigazgatóságról.

265 (Leopold Sándor pozícióját dr. Leopold Kornél töltötte be.) Az 1916-ban történt lemondásáig viselt igazgatósági tagság jelentős nagyságú jutalékkal (tiszteletdíjjal) járt.

266 így ifj. Leopold Lajos 1913. évi virilis jegyzék összeállításakor figyelembe vett 1912. évi adójában (1771 K) 669,39 K-t tett ki az igazgatósági tisztsége után járó 4960 K nagyságú jutalék adóvonzata (10 % III. osztályú kereseti adó, továbbá 3,5 % általános jövedelmi pótadó).

267 Három évvel később, 1915-ben, melyet az 1916-os jegyzék összeállításakor vettek figyelembe, 5906 K évi jutalék után 797,81 K-t adózott. Ezen számokból megállapítható, hogy a Hitelbankban viselt igazgatósági tisztsége után fizetett adó közel A Rácz Jenő által aláírt január 24-i kérelem 29,1 mázsa vetőmag kérvényezéséről szólt. - TMÖL, Alispáni i. 1526/1920. TMÖL, Alispáni i., 726/1907., 178/1909., 6070/1913., 446/1916.; Az 1911. évi jegyzék: TMÖL, Alispáni i., lymbus; 1914. évi jegyzék: TMÖL, Alispáni i., különféle kimutatások.; Tolna vármegye Hivatalos Lapja 1907. szeptember 17., 1909. október 21., 1915. november 18., 1916. október 26., 1917. október 30. 1908-ban a polgármester, rendőrkapitány, főszámvevő, gazdasági tanácsos, tiszti ügyész fizetése a következő volt: 4000, 3000, 2000, 1600 illetve 800 K. - CSEKÓ 2005, 114-115. Tolnavármegye és a Közérdek 1911. január 30. 3-4.; - CSEKŐ 2006a, 351-352. 356. 1916-ban történt lemondását Szekszárdról való elköltözésével indokolta. Ugyanezen a közgyűlésen ifi. Leopold Lajos unokabátyját, a Szilfamajort bérlő Leopold Lajost választották be az igazgatótanácsba. Tolnavármegye és a Közérdek 1916. február 24, 1-2. Kivonat Szekszárd rt. város Adóhivatalától az 1912. évi III. oszt. kereseti adólajstromból, TMÖL, Alispáni i. 6070/1913.; Kivonat Szekszárd rt. város Adóhivatalától az 1915. évi III. oszt. kereseti adólajstromból, TMÖL, Alispáni i. 446/1916. 465