Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
VIII. Ózsákpuszta. Ifj. Leopold Lajos gazdálkodása és élete a családi birtokon A nagybérletek családi rendszere A Leopoldok nagybérleten való gazdálkodásának története a kutatás jelenlegi állása szerint az 1860-as évek elejére nyúlik vissza. Az eddig feltárt adatok szerint a Leopold-fí vérek szekszárdi uradalommal kötött szerződéseinek sorában először az 186l-es évből tűnik fel földbérletre kötött kontraktus. Leopold Sándor és Károly ekkortól, azaz 1861 szeptember 19-től hat évre, 1867-ig Palánkpuszta 770 magyar hold 148/1200 nöl nagyságú területét vette bérbe évi 4560 Ft-ért. 168 Az ózsáki bérletet megelőző következő próbálkozás Józsefpusztához fűződött, melyet a Leopold-fívérek ezúttal további három tehetős szekszárdi zsidó vállalkozóval (Goldberger J Mór, Bien Márton, Leitersdorfer József) karöltve béreltek ki. A 488 kat. Hold területre szóló bérlet három évre, 1869. október 1-től 1872. szeptember végéig szólt, az évi haszonbér összege 4270 Ft volt. 169 A Leopold család szempontjából stratégiai megoldásnak - amely később ifj. Leopold Lajos életére is döntő befolyást gyakorolt -, a Józsefpusztától délkeletre eső ózsáki terület bérbevétele bizonyult, amely 1873. április 1-től került a Leopoldok kezelésébe. 170 A folyamszabályozási munkálatoknak köszönhetően, a kezdődő, eredményekkel kecsegtető árvízmentesítő munka folyományaként már érdemesnek tűnt a Szekszárdtól keletre eső, addig jobbára vízjárta síkságon szántóföldi gazdálkodással próbálkozni. A ráfordított pénz és munka megtérülésének esélyét növelte, hogy a terület a M. kir. közalapítvány tulajdonát képezte, így a bérbevétellel a nagy birtoktest egészben való művelésére adódott lehetőség. Az 1873-ban eredetileg csak három évre szóló bérletet az uradalom, egy 1874. április 8-án kötött újabb szerződéssel 1876-tól 15 évre, 1891-ig meghosszabbította. (Igaz, közben Leopold Károly az 1870-es évek végére visszavonult a gazdálkodástól, 1882-ben pedig minden, a bérlettel kapcsolatos jogáról lemondott 171 ) Az 1874-es, a későbbi időszak fényében alapszerződésnek tekinthető okirat a hosszú távú bérbeadást főként a következőkkel indokolta: „(...) ezen terület a mostani állapotában sok álló tóvíz és épületek hiánya miatt okszerűen nem míveltethetik, és gyümölcsöző megmíveltetésére sok beruházási tőkét igényel ". Feltételezésem, hogy a kultuszkormányzat felügyelete alá tartozó közalapítványi uradalomtól való bérlet megszerzésében szerepet játszhatott Leopold Sándornak a kultuszkormányzat vezetésével, az uradalom tisztségviselőivel már több év(tized)es múltra visszatekintő kapcsolata. Ez már csak azért is valószínűsíthető, mert a Leopold család kezelésébe később kerülő nagybérletek is kivétel nélkül a kultuszkormányzat felügyelete alá tartozó alapítványok birtokait képezték. így az M. kir. közalapítványhoz tartozott a Fejér megyei Szentágota (ma: Sárszentágota), ahol a 7079 kat. hold nagyságú birtokot 1899-ben bekövetkezett haláláig Leopold Samu, azt követően pedig testvéröccse, Gusztáv bérelte. Közigazgatásilag ekkor Szentágotához tartozott a kb. 1200 kat. hold kiterjedésű Szilfamajor, amelyet Leopold Sándor unokaöccse, Károly fia, Leopold Lajos kezelt. A Baranya megyei Véménd közigazgatási területéhez tartozó Trefortpuszta a M. kir. tudományegyetemi alap tulajdonában volt, ennek 1859 kat. hold nagyságú területét Leopold Mihály bérelte. 172 Az utóbb felsorolt bérletek az 1890-es évek második felében kerültek a Leopold család tagjainak birtokába. A birtokok mind szántóföldi gazdálkodásra, mind állattartás számára is alkalmasak voltak, és pl. a Fejér megyei Szentágota illetve Szilfamajor esetében a jó vasúti elérhetőség révén a piac közelsége (Székesfehérvár, Budapest) is adott volt. 173 így nem csodálkozhatunk azon, hogy azok egészen az 1919-1920-as évek fordulójáig, a forradalmak agrárpolitikai intézkedéseiig, illetve a '20-as évek elején meginduló birtokpolitikai reformokig a 1861. október 15-én kelt bérleti szerződés; Egyébként Leopold Sándor és Károly 1867. augusztus 14-én egy újabb szerződéssel 1 évvel hosszabbították meg a palánki bérletet, 4534 Ft 84 krajcár haszonbért fizettek ezért. -BML, Pécsváradi Közalapítványi Kerület Levéltára, Szekszárdi uradalom i., szerződések. 169 1869. december 1-ei keltezésű bérleti szerződés. - BML, Pécsváradi Közalapítványi Kerület Levéltára, Szekszárdi uradalom i., szerződések. 170 Leopold Sándor és Károly uradalommal kötött, 1874. április 8-ai bérleti szerződése. BML, Pécsváradi Közalapítványi Kerület Levéltára, Szekszárdi uradalom i., szerződések. 171 Leopold Sándor és Leopold Károly 1882. február 21 -én kelt nyilatkozata. - TMÖL, Közalap. Urad.i, 443(4388)/l 882. 172 A birtokadatokra ld. GAZDACÍMTÁR 1897, 72-73, 78-79, 118-119.; ERDŐS, 1994, 78. 173 MAGYAR 1998,25-29. 448
