Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

Leopoldok kezén maradtak. Csak a Terfortpusztát bérlő Leopold Mihály hagyott fel a gazdálkodással 19061907 tájékán.

174 A família mezőgazdaságban vállalt gazdasági szerepét tovább árnyalja, hogy az a házasságkötéseket is befolyásolta. így szintén földbérlő volt Leopold Mihály nejének, Hónig Ilonkának az apja, Hónig M Lipót (Somogyapáti, 1729 kat. hold) és Leopold Károly Róza leányának apósa, Rosenbaum Ármin (Baranyavár, 413 kat. hold). Ez elmondható a herceg Esterházy-hitbizományból kiterjedt birtoktesteket bérlő dombóvári Honig Mórról is, akinek Matild nevű leányát Leopold Gusztáv vette feleségül.

175 A Leopold Samu, majd Leopold Gusztáv bérletében, birtokában lévő sárszentágotai kúriában ma iskola működik. (A szerző felvétele, 2006) Ugyanakkor a családi nagybérletrendszerhez fűződő stratégiai jellegű gondolkodás más tekintetben is túllépett a szűkebb családi kereteken: két példa is van rá, hogy mielőtt egy-egy Leopold-fíú kezébe került volna valamelyik birtok, egy-egy közeli rokon nevén volt átmeneti ideig a kérdéses bérlet. A szentágotai bérletben történt Boschán Lajos-Leopold Samu csere mellett példa erre az is, hogy az 1897-ben Leopold Róza férje, Rosenbaum Miksa bérelte trefortpusztai birtokot egy-pár évvel később már Leopold Mihály kezelte.

176 Hazánkban az 1850-es évektől jelentek meg a zsidóság képviselői nagyobb számban a földbirtokot bérlők közt. A zsidók előretörését segítő tényezők a Leopoldok esetében is fennálltak. A megfelelő tőkeerő mellett a termény- illetve borkereskedelmi tevékenység révén felhalmozódott piacszervezési potenciál is a család tagjainak segítségére volt.

177 Ne felejtsük el, hogy ezek mellett Leopold Samunak és Gusztávnak magas szintű mezőgazdasági illetve kereskedelmi szaktudás elsajátítására is módja volt, azaz magas elméleti felkészültség is párosult a gyakorlatban megszerzett ismeretekhez, tapasztalatokhoz. Az ózsákpusztai bérlet Tőkeerő, üzleti érzék, kereskedelmi és értékesítési tapasztalatok mellett az innovációs képesség volt az, amellyel Leopold Sándor rendelkezett, mikor az 1870-es évek elején bérbe vette az Ózsákpusztához tartozó Leopold Mihály 1909. évi virilista jegyzék összeállítása kapcsán beadott fellebbezésében, több mint kétévi Szekszárdon lakásról írt. Adóösszegként 443,30 koronát, foglalkozásként bornagykereskedőt tüntetett fel. - TMÖL Al. i. 178/1909. Tolna megyében Odombóváron, Újdombóváron és Majsamiklósváron, Somogyban Pulán, Baranya megyei Meződ területén voltak bérleményei, ezen felül a Baranya megyei Szalatnakon saját földbirtoka volt. A birtokadatokra ld. GAZDACÍMTÁR 1897, 68-69,102-103, 114-121. A Szentágotát azt megelőzően több évtizedig bérlő Kégl György szerződése ugyanis 1895-ben lejárt. Elszórt adataink szerint a bérletet Leopold Samu vélhetően 1897-ben vette át. Mindenesetre az 1895. őszi összeíráson alapuló 1897. évi gazdacímtár Szentágota bérlőjeként még Kégl Györgyöt (4715 kat. hold), illetve Boschán Lajost (2242 kat. hold.) jelöli. - BORSY 2000. 464., GAZDACÍMTÁR 1897, 78-79. A XIX. század közepén leggyakrabban terménykereskedők kezdtek földbérletekkel foglalkozni. - PUSKÁS 1992. 37. 449