Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
liberalizmusa nagyon megbecsülte ezt ily autodidakta üzletembernél. ". Az autodidakta műveltségre szüksége is volt Leopold Sándornak, hiszen megfelelő műveltség nélkül az izraelita egyház országos szerveinél sem tölthette volna be azokat a fontos tisztségeket, amelyek osztályrészéül jutottak. Mint írtuk, annak köszönhetően, hogy 1869-től haláláig« 1912-ig a X, számú, Baranya és Tolna megyére kiterjedő hitközségkerület elnöke volt, több mint félévszázadon keresztül részese az országos vezetésnek, mitöbb 1905-től, azáltal, hogy az Országos Iroda alelnökévé választották, a neológ izraelita egyházszervezet második számú pozícióját töltötte be. ^ Megbízatása Leopold Sándor régi vágyának, célkitűzésének, a zsidóság egyesítésének a zsidó egyházi autonómia ügyével karöltve történő napirendre kerülésének is köszönhető volt, melynek megvalósulására az elnök, Mezei Mór személye is reményt szolgáltatott. 46 Annak ismeretében, hogy Leopold az 1868/69. évi, korszakhatárnak bizonyuló zsidó kongresszuson egyértelműen a neológ pártra állt , sőt biztosként ő szervezi meg a Baranya-Tolna megyei hitközségkerületet, ez meglepőnek tűnhet. De nem az, ha ismerjük a vallási tradíció iránti fogékonyságát, elmélyültségét. 48 A neológ irányzat vezető országos orgánuma, a Szabolcsi Miksa által szerkesztett Egyenlőség találóan fogalmazta meg a zsidó tudósként jellemzett Leopold Sándorról: „(...) ki igaz vallásos életet él, a haladó zsidóságban a vallási konzervativizmust képviseli. " 49 Pár évvel később a Leopold Sándornak szentelt, közel két oldalra rugó nekrológjában az Egyenlőség ennek kapcsán a következőket írta: „ Alapos héber ismeretekkel rendelkezett, melyek influálták cselekedeteit. A felekezet egységes voltának és autonómiájának nálánál lelkesebb híve senki sem volt. A községkerületi gyűléseken állandóan ezekért és a békéért küzdött, sőt midőn megsokalta a két felekezet teóriájának orthodox részről való hirdetését, egyenesen a volt jeruzsálemi chacham-basihoz, Saul Eljasarhoz fordult, neki panaszolta föl a helyzetet és tőle kérdezte meg, valóban két felekezet vagyunk-e tehát? A chacam-basi erre dörgedelmes levelet irt Leopold Sándornak, amelyben bűnösöknek minősítette azokat, akik a két felekezet teóriáját hirdetik. E levélre, melyre az immár megboldogult nagyon büszke volt s amelyet az Egyenlőségben közzé is tett, orthodox részről megindult a puhítási kísérlet. Nyomása alatt Eljasar elvesztette helyes ítéletét és eredetileg elfoglalt álláspontjával nem tudott mit csinálni Az öreg űr az utóbbi ideiben nagy örömmel látta a felekezet egységesítése és közös autonómiája érdekében megindult mozgalmat, melyet az eddigi züllöttség és széthúzás megszűntetésére alkalmasnak ítélt. Eredményeit, valóra válását szerette volna megérni. " Ugyan a magát 1912 nyarán Balatonfüreden kúráló Leopold Sándor szóban is kifejezte eziányú reményeit az Egyenlőség szerkesztőjének, de hajóval tovább él, akkor sem érhette volna meg az egységesülést illetve a zsidó egyházi autonómiát, mert ez nem vált valóra. (Az autonómia eléréséhez létrehozott, a különböző felekezeti irányzatokat egybefogó százas bizottság ülésén 1912 októberében előrehaladott betegsége miatt már nem lehetett ott, de a Leopold famíliát így is képviselte Koméi, akit a gazdasági bizottságba választottak be. 51 ) Mint az előbbiekben láthattuk, Leopold Sándor gyermekei számára a szellemi, lelki értelemben vett atyai örökség egyik felét a zsidó vallás, héber nyelvismeret, zsidó műveltség, a felekezeti élet terén a vallásügy és oktatásügy előmozdításáért kifejtett odaadó tevékenység képezte. Másik felét a magyar nemzeti identitás, az emelkedéssel együtt járó, vagy részben azt követő asszimiláció, a város és a vármegye nemesi meghatározottságú elitrétegeibe történő integráció alkotta. Amint az Egyenlőség Leopold Sándor kapcsán 44 BABITS 1984,495, 45 Tolnavármegye 1905. május 21. 3,; Egyenlőség 1905. május 21. 2-3. 16 A neológ felekezeti szervezet élén 1871-ben szerveződő Központi Iroda első elnökét, az 1905-ös haláláig folyamatosan tisztségében álló Schweiger Mártont váltotta fel Mezei Mór. Az egyházi autonómia feltételéül szabott egyesülés esélye ellen hatott, hogy az ortodoxok 1905-ben teljesítették ki országos szervezetüket, állítottak országos képviselőséget, központi bizottságot és központi irodát. VENET1ANER 1922, 302-304. 47 A kongresszusról, a zsidó vallásszakadásról Id, KATZ 1999. 18 Több adat szolgál arra vonatkozóan, hogy az 1850-as években a szekszárdi zsidó iskolaügy vezéralakjaként határozottan kiállt a héber nyelv oktatása mellett úgy más hitközségekkel, mint a közigazgatási felsőbb hatóságokkal szemben. DEUTSCH 1896, 177., SCHWEITZER SZILÁGYI 1982, 131., CSEKÖ2007 í9 Egyenlőség 1905. május 21 2-3 1(1 Egyenlőség 1912. november 3. 10. %] Egyenlőség 1912. október 1 7, 8., A százas bizottság üléséről szólnak e lapszám 2-9. közti oldalai. 423
