Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

írta: „(,..) mindenképpen egész ember volt Sok alkotórészből összetéve, de tökéletes mintaképe a jó zsidónak és a jó magyarnak. Helyesebben a mély vallásos és nemzeti érzésű magyar zsidónak ".

52 S bár az 1840-1850es évek fordulóján még a távolsági kereskedelem mindennapi nyűgével küzdő Leopold-fúk (Károly, Sámuel és Sándor) számára a szellemi, kulturális igény kielégítése elsődlegesen és automatikusan a felekezeti élethez kötődhetett, azonban ehhez kapcsolódóan a zsidóság sorsát, jogainak alakulását befolyásoló politikai, társadalmi változások fokozott figyelemmel kísérése számukra már elengedhetetlenné vált. A refonnkor szellemi felpezsdülésében minden bizonnyal a magyar nemzeti kultúra iránt is egyre nagyobb érdeklődést és fogékonyságot mutattak, amit nemcsak a később megmutatkozó, és az egész famíliába szinte kitörülhetetlenül bevésődött '48-49-es kultusz, Kossuth iránti óriási tisztelet látszik igazolni. Leopold Sándor példája abszolút alátámasztani látszik a Hanák Péter részéről megfogalmazott, végkicsengésében pozitív asszimilációs utat, mintát. Amint írja: „A magyar nemesség által vezetett nemzeti mozgalom egyszerre kínálta a szabadságot, a rendi válaszfalak ledöntését, a társadalmi emelkedést és a nemzethez való érzelmi azonosulás kötelékét: a liberális evolúciót és a romantikus lobogást. Mindehhez még a magyar reformmozgalom a bécsivel vetélkedő műveltséget, európai látókörű kultúrái is kínált az asszimilánsnak. (...) Érthető, hogy a zsidóság szívesebben követte a jogkiterjesztő liberális nemest, mint a jogkorlátozó konzervatív céhpolgárt. ",

54 Leopold Sándor már életkoránál fogva is a reformkor tradícióján és a kiegyezés alapján nyugvó szabadelvűséghez kötődött, amely az 1890-es évekig meghatározó volt, egyúttal diadalmasnak is tűnt, hiszen a Hanák által megfogalmazottak mellett az 1890-es évtizedben még az izraelita vallás, felekezet emancipációját is megvalósította, azaz a történelmi egyházak jogaira emelte azt. A Leopoldok '48-as kultuszának középpontjában természetesen Kossuth állt, de messze nemcsak őrá terjedt ki, hanem például a kiegyezés korának szellemi, irodalmi vezérére, a magyar szabadelvűség hagyományainak védelmezőjére, Gyulai Pálra is. De említhetjük Eötvös József, illetve Trefort Ágoston kultuszminisztereket, akikkel Leopold Sándor a Baranya-Tolna megyei izraelita hit községkerület megszervezőjeként, majd elnökeként, évtizedeken keresztül „munkakapcsolatban" állt. E személyes kapcsolatok ezúton is közel hozhatták Sándor fiaihoz '48 eszmeiségét. Mindamellett a Leopoldok a megye szabadelvű középbirtokos elitjéhez tartozó,'48-as tradícióval bíró családok tagjaihoz is nagy tisztelettel viszonyultak, így pl. Bezerédj Pálhoz és Sztankovánszky Imréhez. (Utóbbira példa Leopold Sándornak a helyi sajtóban megjelent cikke 1875-ból.) Persze meg kell említeni, hogy az előbb említettek esetében a tisztelet az okszerű gazdálkodás terén elért eredményeiknek is szólt. A Leopoldok első nemzedéke, Károly, és főképp Sándor által a megye jellegadó középbirtokos elitjével, nemesi származási értelmiségi rétegével kialakított kapcsolatrendszerről, annak ifj. Leopold Lajosra történő áthagyományozódásának útjáról, módozatairól már korábbi munkámban szóltam.

56 Most elég csak azt kiemelni, hogy a hasonló réteghelyzet mellett a különböző intézményekben, testületekben (mint pl. vármegyegyűlés és annak különböző bizottságai, a Hitelbank vezető testületei, illetve egyesületek, társulatok, mint pl. a kaszinó és a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület) szervesült mindennapi kapcsolatok szintén elősegítették ennek folyamatát. ,2 Egyenlőség 1912. november 3, 10-1 I. 55 Jellemző, ahogy if]. Leopold Lajos védelmezte Kossuth személyét és szerepét Szabó Ervinnel szemben, úgy könyvismertetésében (Szabó Ervin Marx és Engels válogatott művei c. kötetéről), mint magánlevélben. Tette ezt abban az időszakban, amikor Szabó Ervin a legnagyobb hatással volt rá: 1903-07-ben. PÓK 1982, 330-337,, LITVÁN SZŰCS 1977, 260-262. A Leopold családra vonatkozó további adalék, hogy dr. Leopold Koméi 1889-ben tagja volt a Kossuth Lajosi Torinóban meglátogató küldöttségnek. Erről többször közölt beszámolót. PL: Tolnamegyei Újság 1927. november 12. 1-2.; Hanák sorai így folyatódnak: „Érthető, hogy/ a Pesti Hírlap Pestje jobban vonzott, mint Ferenc és Ferdinánd császár biedermeyer nyárspolgáriassággal enyhített rendőri abszolutizmusa, hogy Katona robbanó Bánkja jobban izzított, mint Grillparzer meditáló hőse, hogy Lenau németül is a magyar szabadságról írt, hogy Liszt M agyar or szagot választotta hazájának. " - HANÁK 1974. 52L 55 Tolnamegyei Közlöny 1 875. augusztus 25. I. ,6 Id. CSEKÓ 2006a, 355-360. 424