Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

4-5. kép: A gimnázium, illetve a vasútállomás. (WMMM Történeti Gyűjteményében; VITÉZ V. KÁPOLNÁS 2004. 82.) II. A szülői ház, Leopold Sándor és családja Az előző fejezetben vázlatos képet kaphattunk a Leopoldoknak Szekszárd és Tolna vármegye gazdaságában, az izraelita felekezetben, illetve a közélet terén játszott szerepéről. Talán már ebből is kitűnt, hogy Leopold Izsák felnőttkort megért, Szekszárdon családot alapító két fia, Károly és Sándor közül idővel utóbbi emelkedett ki. Nem csak azért, mert 1901-től ő, és nem Károly lett a Hitelbank vezérigazgatója, hanem főképp azért, mert a felekezeti élet és a közélet terén kitüntetettebb szerepet játszott, mint Károly. Leopold Károly az 1860-as években hitközségi elnök volt, ami végeredményben egy érett, negyvenes éveit kezdő, sikeres és vagyonosodó polgár esetében érthető, egy felívelő pályaív ezen szakaszában szinte szokásosnak is mondható. Azonban semmiképpen se nevezhető szokványosnak, ha egy húszas évei elejét taposó fiatalt választanak olyan fontos pozícióba, mint az iskolabizottság elnöki tisztsége. Máipedig Szekszárdon az 1850-es években ez történt, A helyi izraelita hitközség az iskolabizottság elnökévé Leopold Sándort választotta. Amint egy későbbi, millenniumra íródott iskolatörténeti ismertető fogalmazott: mindez 421