Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

történt I eopoldnak „ügyszólván kora ifjúságában". Ha magyarázatot keresünk Leopold Sándor ilyen fiatal korban történő megválasztására, fontos szempontként eshet latba, hogy ebben az időszakban viszonylag kisszámú zsidó közösségről beszélhetünk Szekszárdon, így a poszt betöltésére alkalmas személyek köre meglehetősen szűk volt. Hiszen a városba érdemben csak az 1840-es években kezdődött meg a zsidók betelepülése, a 100 főt évtized végén átlépő létszámuk csak az 1850-es években ugrott meg. Ugyanennek kapcsán az is megkockáztatható, hogy a közösségen belül önmagában az is tekintélyi adhatott a Leopoldoknak, és így a választásnál Sándornak is, hogy a megyeszékhelyre betelepülő legelső családok közt voltak. E két tényező mellett egy harmadikat, s vélhetően nem kevésbé fontosat jegyzett fel a már citált iskolaismertetés írója, miszerint az „alapos képzettségéi és a tanügy iránti meleg érdeklődését" méltányolta Leopold Sándorban a hitközség/

9 Persze forráskritikai szempontból az is meggondolandó, hogy az említett ismertetést író Deutsch Lajos hitközségi jegyző tollát nem befolyásolta-e a hierarchikus alárendeltség aszerint, hogy a magasan álló felekezeti elöljárónak hízelgésül szolgálót, a valóságot, múltat megszépítőt írjon. Leopold Sándor tanügy iránti elkötelezettségére azonban nemcsak a szóban forgó tisztségében viselt munkája, aktív oktatásszervezési tevékenysége bizonyság Id. például az 1857-ben Szekszárdon, a vármegye zsidó oktatásügyi helyzetének megtárgyalására rendezett tanácskozást

40 , hanem későbbi életútja is: 1875-ig állt a szekszárdi iskolabizottság élén, de az Országos Izraelita Tanítóegyesület a tanügy és általában a felekezet érdekeinek képviseltéért már 1869-ben dísztagjául választotta. Ezt követően a tanügyek terén folytatott tevékenységét országos szintre emelve, 1 873-tól az Országos Rabbiképző Intézet felépítését irányító bizottságnak, majd 1897-től a honi zsidóság szellemi központjának tekinthető intézmény vezérlő bizottságának volt a tagja.

42 Sajnos arról nincs információnk, hogy Leopold Sándor a neki tulajdonított alapos képzettséget hol szerezte. Figyelembe véve, hogy a család apja és bátyjai Sándor iskoláséveiben, az 1840-es években távolsági kereskedelemmel foglalkozott, illetve a zsidóságra jellemző korabeli iskoláztatási szokásokat, valamint Tolna megye székhelyének kezdetleges szinte csak elemi szintű iskolákra korlátozódó intézményrendszerét, nem hiszem, hogy magasabb szinlü iskolá(k)ban eltöltött hosszú tanulóévekre kell gondolnunk. Mivel az 1840-es évek elején Szekszárdon még nyilvános zsidó elemi iskola sem működött, és így az iskoláskorúak oktatásáról magánúton, illetve magániskolában gondoskodtak , nemcsak az valószínűsíthető, hogy Sándor is ily módon végezte az elemit, hanem az is, hogy bátyjaihoz hasonlóan a számára szükségesnek vélt szakismereteket a mindennapi gyakorlatban, édesapja, Leopold Izsák mellett, vagy céhes módra, kiadott segédként sajátíthatta el. Ehhez minden valószínűség szerint a mezővárosi átlagot meghaladó vallási, hitéleti képzettség járult. Az előbbiek részletezése Leopold Sándor jellemzésén, a rá vonatkozó adatokon túl annyiban is fontosak, hogy az emelkedési vágy mellett jellemzik azt a kulturális ambíciót, művelődés iránti igényt, tudásszomjat, amely Leopold Sándort testvéreinél erősebben jellemezhették. Ez nemcsak abban mutatkozott meg, hogy Leopold Sándor igyekezett megadni a legjobb iskoláztatást, nyugodtan mondhatjuk elitiskoláztatást gyermekeinek, hanem az egész családi otthont belengő szellemiségben is. Nyilván mással nem magyarázható, hogy Leopold Sándor mindhárom felnőttkort megért fiúgyermekénél (Samu, Gusztáv és Lajos) megfigyelhető a tudományos ambíció és munkásság, Amint már sok esetben bebizonyosodott, Babits Mihály Halálfiai c. nagyregénye itt is a valóságból építkezik, ti. Babits a regénybeli öreg Schapringer megrajzolásakor kétségtelenül legtöbbet Leopold Sándor alakjából merített , amikor egyhelyütt ezt írja: „Schapringer hátul az irodában végigolvasta az össze újságokat, mindenről tájékozva volt (,,,) Sehapringernek több kulturambíciója volt, mint a legtöbb embernek Sóton, s Döme demokratizmus "DEUTSCH 1896, 178. ,8 A már többször említett 1850, évi összeirásban 28 család és 132 személy szerepel. Az izraelita felekezetűek száma Szekszárdon 1900-ban már 801 fő volt. - TMÖL, Felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye, szekszárdi izraelita hitközség; 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1902, 128-129. ?9 DEUTSCH 1896, 178. 40 Ázott történt eseményekről Id. SCHWEITZER SZILÁGYI 1982. 129-131 ; TMÖL Megyehatóság L fasc, X, BL 6809/1857. 41 DEUTSCH 1896, 178-179. 42 RABBIKÉPZŐ 1927, 12-13., 33. 43 Deutsch Lajos szerint Szekszárdon 1853-ban került sor a hitközség által fenntartott iskola megszervezésére, mely az addigi magániskolákat váltotta fel. Ennek ellentmond egy másik forrás, mely Szekszárd esetében már 1851-ben izraelita hitközségi iskoláról beszél, három osztállyal. Mindenesetre egy 1846-os felmérés szerint iskoláskorú zsidó fiút csak nyolcat tartottak számon a településen. DEUTSCH 1896, 177.; SCHWEITZER SZILÁGYI 1982, 126., SZILÁGYI én., 194-195, 422