Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: A Tolna megyei Sárköz és rokon településeinek kapcsolatrendszere a 17–20. században

A Tolna megyei és a Kalocsai Sárköz területe között a Duna soha sem volt igazi választóvonal. A két hasonló természeti adottságú és történelmi fejlődésü vidék lakói gyakran érintkeztek egymással. Hiteles források, elsősorban a határperek vallomásai tanúskodnak a 18. század első éveinek migrációjáról. Többször előfordult, hogy Kalocsa és Baja környéki határperhez Decsről, Ocsényből hívtak tanúkat.

4 Az emberek Géczi, még az Attya is Bárdos Dániel Szeremlyén születtek, de az Attyának az Attya Bárdos György Monostorrul szakadott. Csap István, az Atttya is ugyan Csap István nevezett helyen születtek. Bíró Mihály, öcsé Bíró János jól lehet magok ott születtek, de az Attyok Bíró János Nyékrül az Annyával kic sins égében jött Szeremlyére. Külüs Jancsi, az Attya Külüs György Szeremlyén születtek. Császár Pál s az Attya Császár István, alias tegzes sokszor írt helyen születtek, és laktak, s minden nemzetsége is. István Deák Szeremlyén lakott, ott is született, az Attya Buday István Buda bevétele után szakad Oh Budárul, Paksi György, az Attya Paksi Máthé, még ennek az Attya is Paksi Mihály Szeremlyén laktak és ott születtek. Kovács Péter, jóllehet Szeremlyén lakott, de Szellemi szakadott, hanem két fia, Kovács János, és Mihály Szeremlyén születtek. Hejos Dani Szeremlyén lakott, ott is született, de az Attya Baranyábul szakadott. Karay János Szeremlyén született, az Attya Karay Pál Kara nevű ugyan Érsekséghez tartozandó el-pusztult falubul való volt. Porkoláb Gergely Szeremlyén született s lakott, de az Attya Porkoláb Miklós Lankfű nevű Nemes Tolna Vármegyében lévő helységben született, kicsiny korában jött Szeremlyére, ott is házasodott megh. Hejos Mihály Szeremlyén lakott, ott is született, de az Attya Hejos János Baranyárul szakadott. Jónás Istók Szeremlyén született, még az Attya is Jónás György. Baráth Jánosnak még az Attya is, Baráth Mihály, s minden, nemzetsége is Szeremlyén született, ott is lakott. Fekete, alias Borz Miklós sokszor nevezett helységben lakott, született is, de az Attya Fekete Máthé kicsiny korában szakadott Szeremlyére. Molnár Gergely Szeremlyén született, az Attya, Molnár Péter Nyékrül szakadott, de az elejék Szeremleiek voltak, ugyan Szeremlyérül is szakadtak Ny ékre.... Jól emlékeznek a tanuk, s jól is tudgyák, hogy Angyal István, Bárdos Géczi in anno 1725 Bátaszékre Nemes Tolna Vármegyében, Csap István az 1710-ik esztendőben Bátaszékre, Biró Mihály öcsöstül, Biró Jánossal az 1726dik esztendőben Bátaszékre, Külüs Jancsi az 1725-ik esztendőben ?csénbe Nemes Tolna Vármegyében, Kovács Péter az 1705-dik esztendőben, Hejos Dani az 1705-dik esztendőben, Karay János az 1719-dik esztendőben, Porkoláb Gergely az 1726-dik esztendőben Sexardra, praenotált Nemes Vármegyében, Hejos Mihály az 1705-dik esztendőben, Baráth János az 1725-dik esztendőben Decs re ugyan nevezett Nemes Vármegyében, Jónás Istók az 1705-dik esztendőben, Molnár Gergely az 1705-dik esztendőben, Borz alias Fekete Miklós az 1705-dik esztendőben Bátára, Nemes Tolna Vármegyében Paksi György az 1712-dik esztendőben szöktenek el. " - BÁRTH 1999. 395-403. „Hásád István névő néhai Szeremlei lakostul (aki is mint edgy 80 esztendős lévén, legh Idősebb Ember vala az Helységhben) a Tanú ezen szókat hallotta: No Fiaim, úgymond, ha valamikor idővel a Szeremlei Határnak terjedését keresnék, tudgyátok megh, az Gémes fok hasittya ezen Helségnek Földgyét és külömbözteti a Bátai határiul, a kire mindenkor mégis Eskütthettek. " - Karai János 50 éves őcsényi lakos 1743-ban tett vallomása - BÁRTH 1989. 648- „...hét esztendeje, hogy Récsy János érseki prefektussal részt vett egy Szeremlei határjáráson, ahol a tanúk „majd százan is voltak..." „...ezen határjárásnak alkalmatosságával,...a midőn Füzes Fokhoz jutottanak volna, a Pörböli földön megállapodván. Bátaszéki inspector Uram félre vévé magát az Bátai és Nyéki lakosokkal, kérdezte tőlök, hogy az Pörböli föld hová való légyen, kikis midőn felelték, hogy Kalocsai Érsekséghez tartozandó volna, tovább kérdezé: hát úgy mond a túlsó föld kié, mellyre újonnan felelék, hogy azis Kalocsai Érsekségbe volna, mind eztet megh értvén...Bátaszéki Inspector Uram harmadszor tudakozó: hát ezen vizet kik halásszák, úgy mint a Holt Dunát, kire midőn mondották volna, hogy eők halásszák, arra többször emiétett Inspector Uram monda: miként halászhattok tehát itten, mivel akár efelé, akár más felé húzzátok ki a hálótokat a Kalocsai Ersekségh Fölgyét és nem Bátaszéki Apátursághét éritek, mellyre Bátai és Nyéki Lakossok csak az válókat eszsze vonyétották és szólani semmit sem tudtak. " - Szabó István 50 éves kalocsai lakos, hajdani érseki hajdú vallotta 1743-ban. - BÁRTH 1989. 649. - „...Az Fatensnek minden nemzetsége, úgy maga is Szeremlye névő helységhben nevelkedvén... " - Olasz István 50 éves szekszárdi lakos 1726-ban BÁRTH 1989. 649. - „A Fatens mintegy hat esztendővel ezelőtt származván el Szeremlyéről Bátára... " - Esy János 35 éves bátai 1731-ben - BÁRTH 1989. 650. - „Mindig hallotta az Attyátul is, hogy azon Szeremlye, melyrül lakossi neveztetnek túl vagyon a Dunán Baja felől (a dunántúli Decs felöl nézve!) melyet most puszta Szeremlyének hínak... " - Gamós István decsi lakos 1726-ban - BÁRTH 1989. 660. - „...annak mennyi ideje légyen, az miulta azon Falu a mostani helin építtetett, a Tanú áztat nem érte, hanem a régi haidani Emberektül hallotta, hogy Szeremle valaha Mező Város lévén a Dunán innen volt volna, amintis a tájon, hogy némely épületeknek fundamentumi találkoznak, a Tanú önnön szemeivel látta. " - Porkoláb György szeremlei származású 59 éves őcsényi tanú 1743-ban - BÁRTH 1989. 661. - A Szeremle alatt folydogáló Nagy-Duna hajdan csak „fok forma" vízfolyás volt, de fokozatosan szélesedett,... "aholy ennek előtte az Szeremlej Falunak az Dereka volt, ott foly most a Dunának közepe. " Kovács Péter Szeremlén nevelődött 70 éves őcsényi lakos 1731-ben - BÁRTH 1989. 664. - „...Hat esztendeig Szeremlyén lakván gyermekkorában a Fátens maga is több társaival együtt Deák lévén, ha nevezett Szeremlyében halott esett, által a Dunán Puszta Szeremlyén lévő Temetőre mindenkor el kísértette az halottat. " - Tóth János 37 éves bátai lakos 1726-ban - BÁRTH 1989. 667. „...öregh Attya a Régi Temetőben fekszik, a maga Attya penig az új Temetőben. " - Csap István 42 éves bátai lakos 1726-ban BÁRTH 1989. 667. - 1752-ben Angyal István 65 éves bátai lakos arról vallott, hogy 37 évvel előbb hét esztendeig Szeremlén lakott és ott is született. Bárdos György bátai lakos ugyanez évben mondta, hogy 30 évvel korábban Szeremlén lakott és ott is nevelkedett. Bárdos István 45 éves csanádi lakos vallotta 1726-ban: „A Fatensnek minden nemzetsége Szeremlyei lakos lévén, a Fatensis egész emberkorig nevelkedvén." - BÁRTH 1989. 708. - Biró János 50 éves bátai lakos 1748-ban vallotta, hogy Szeremlén született, 25 éves koráig lakott ott. Az alsónyéki Biró Péter ismeretlen időpontban esztendeig lakott Szeremlén. (1726) A bátai Csap István gyermekkorát töltötte Szeremlén, felmenői mind itt éltek. (1726) Az őcsényi 50 éves Héjjós Dániel egy évig molnárkodott Szeremlén. (1726) A szekszárdi Héjjós Mihály Szeremlén született és a „kuruc háborúig" ott lakott. (1731) A bátai Kiss András a kuruc háború alatt hét esztendeig Szeremlén lakott. (1726) - „Hol lakjanak Szeremlejek, jól tudgya azon okbulis, mivel árvául maradván, gyermekségében ott szolgálta Aranyos Mihályt és Adorján Jánost és többeketis, sőt az kovács mesterségetis ott űzte egész a kurucz háboruigh, ottan ugyan nem született, hanem kisded korában szakadott az Baranyárul Szeremlyére, az melynek lészen circiter hatvan Esztendeje. " - Kovács Péter 70 éves őcsényi lakos 1726-ban - BÁRTH 1989. 709. 181