Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra tengeri kagylóékszerei a Dél-Dunántúlon
makedoniai Anzában is. 261 Az utóbbi lelőhely II. rétegéből előkerült karkötők Anza Il-re, Kr. e. 5800-ra (cal.) keltezhetők, így ezek is a legkorábbiak közé tartoznak, 262 de Anza minden rétege (I-IV) tartalmazott M. Gimbutas által égeikumi eredetűnek vélt Spondylus leleteket, többek között hordó alakú gyöngyöket és vékony karkötőket, illetve ilyenek töredékeit is. A Nea Nikomedia-i egyik nyaklánc gyöngyeit Dentaliumból készíthették. 264 A Spondylus gyöngy Lepenski Vir III-ból sem hiányzik. 265 Ugyancsak a korai neolitikum, a Kr. e. 6. évezred leleteit ismerjük Seskloból, 266 Anzabegovo II-ből 267 és a Gäläbnik-i tell alsó rétegéből. 268 A karanovoi teilen feltárt 1. sírból (Karanovo II) hét kagylógyöngyöt említ G. Georgiev, melyek ruhadíszként szolgálhattak. 2 ' 9 Az újabb karanovoi ásatásokon előkerült kagylók közül a Glycerimist és a Cardiumot használták fel ékszerkészítésre. 270 A Glycerimisből a hasonló korú (vagy valamivel korábbi) nyugat-bulgáriai Kovacevoban is állítottak elő ékszereket, de a délkelet-európai korai neolitikum ékszernyersanyagai között még nagyobb jelentősége volt a kőnek, márványnak. 271 Ebből az időszakból leginkább Spondylus gyöngyöket ismerünk, karkötők sokkal kisebb számban kerültek elő. A délkelet-európai kora neolitikus kör északi ágát a Starcevo és Körös kultúrák képviselik: előző a Dunántúl területén eléri a Balatont, utóbbi pedig az Alföldön terjedt el. Az óbesenyői (Beçenova Veche, Románia) és szerbkeresztúri (Srpski Krstur, Szerbia) Spondylus karperecet J. Chapman a Starcevo kultúrába sorolta, 274 Kalicz Nándor és G. Szénászky Júlia ezt a datálást azonban nem fogadják el. 275 A bácstoroki (Gura Baciului, Románia) kora neolitikus karkötő töredéke Földközi-tengeri eredetű. 276 A romániai korai neolitikus csont- és kagylókarkötőknek, karpereceknek, tipológiájuknak és készítési technikájuknak C. Beldiman és D.-M. Sztancs szenteltek külön tanulmányt. 27 A Banner János által egy Körös-sírból említett Spondylus karperec elveszett. 278 A Hódmezővásárhelykopáncsi 3. sír csontvázának alkarján elhelyezett karperec Tridachna-kagylóból (?) készült. 279 A Kárpátmedence legkorábbira datálható és dokumentált Spondylus leletét, egy karkötő töredékét, Makkay János találta meg a Körös kultúra Endrőd 119. lelőhelyén a 12. sz. telepgödörben. 280 A leletet a 3a típusba sorolta be M. Séfériades. 281 Az Adria-vidéki korai neolitikus Impresso-kerámia lelőhelyeiről még feldolgozatlan Spondylust ismerünk, 282 Smilcic és Nin leletei pedig annak bizonyítékai, hogy a Spondylust már adriai korai neolitikumban is felhasználták ékszerek előállítására. 283 260 Itt egy átfuratlan és két durván megmunkált „Spondylusklappe" került elő (GIMBUTAS et al. 1989, 252; PERLÉS 2001, 224). 261 GIMBUTAS 1976, 251, Abb. 215. 262 GIMBUTAS 1976, 247-250., fig. 213, 10-13, 15; MÜLLER - HERRERA - KNOSSALA 1996, 86. 263 GIMBUTAS 1976, 253-255, Pl. 27., Pl. 28; CHAPMAN 1981, fig. 105. 264 RODDEN - RODDEN 1964. 604. 265 SREJOVIC 1969, obr. 10., obr. 14; 1973, 64, Abb. IX; 1981; SÉFÉRIADES 2000, 424. 266 Seskloból megmunkálatlan Spondylus- és Cradium kagylókat ismerünk (WIJNEN 1981, 52-53). 267 GIMBUTAS 1976, 248-250. 268 TODOROVA 2000, 416. Ezek a korai Sponylus ékszerek H. Todorova szerint még a Boszporuszon történő átkelés előtti időszakból származnak és nagyon masszív kagylóhéjakból faragták-csiszolták őket, „vagyis az égeikumi kagylók már a Kr. e. 6. évezredben igen jó feltételek között éltek és nagy méretűre nőttek" (TODOROVA 2002, 179-180) 269 GEORGIEV 1961, 65; BÂCVAROV 2003, 28, 47-48. 270 HÖGLINGER 1992, 18. 271 LICHARDUS-ITTEN et al. 2002, 124-125., pl. a gradesnicai kora neolitikus csontvázas sírba 25 henger alakú márványgyöngyöngyöt is mellékeltek (NIKOLOV 1975; obr. 16, 17a-b; BÂCVAROV 2003, 85-86., Obr. 2.29). 272 MILLEKER 1938, 104; KUTZIÁN 1944, 26-27. 73 KUTZIÁN 1944, 26-27. Megemlítendő, hogy a karperecet szögletes metszete és formája alapján a „Lengyel-típushoz" sorolja és a tiszapolgári kultúrába „valószínűsíti" Korek József (1989, 55). 274 CHAPMAN 1981, fig. 105, Nr. 1-2. 215 KALICZ - SZÉNÁSZKY 2001, 29. 276 VLASSA 1972, 181, Abb. 3.11; LAZAROVICI - MAXIM 1995, 384-385, fig. 26.1, 9. 277 BELDIMAN - SZTANCS 2005b. 278 BANNER 1932, 4; KALICZ - SZÉNÁSZKY 2001, 28. 279 KUTZIÁN 1944, 93. „... Bruchstück eines Armringes, welcher gewiß das früheste Stück innerhalb der Körös-Kultur ist... " (MAKKAY 1990, 23 és 27, Abb. 4.3). 281 SÉFÉRIADES 2003, fig. 10. 282 MÜLLER 1994, 183. 283 SUIC 1968; BENAC 1973, 106; SCHWARTZ 1988, 60; MÜLLER - HERRERA - KNOSSALA 1996, 84. 52
