Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra tengeri kagylóékszerei a Dél-Dunántúlon
5.2.2. Vonaldíszes kerámiák A középső neolitikum vonaldíszes kerámiás műveltségének fejlődése két fő területi csoportban ment végbe: keleten az Alföld területéhez kapcsolódóan az alföldi vonaldíszes kerámia (vagy AVK és csoportjai) fejlődtek ki korai neolitikus (Körös) alapokon, míg a Dunántúlon és annak területéhez észak és nyugat felé kapcsolódóan a közép-európai vagy dunántúli vonaldíszes kerámia alakult ki ugyancsak korai neolitikus (Starcevo) alapokon. Nyugatabbra pedig, bizonyos fáziseltolódásokkal, a dunai, rajnai és elbai vonaldíszes kerámia (LBK) fejlődött egészen a Párizsi-medencéig, illetve a kontinens északnyugati határáig húzódó régiókban. A Spondylus mindkét vonaldíszes kerámiában már a legkorábbi időszakban megjelenik. 284 Az AVK kialakulási időszakának, a Szatmár-csoportnak eddig majdnem 50 sírját dokumentálták, 285 de két nagyobb temetőjében a sírok a korábbiakkal szemben különösen gazdagok voltak Spondylus ékszerben is. Mezőkövesd-Mocsolyáson a feltárt 25 sírból kilencbe (36,0%) mellékeltek ilyen leleteket a halottak mellé. Leggyakrabban a korong vagy henger alakú gyöngyökből készült nyak- és karláncokkal, hajdíszekkel találkozunk a Spondylus tárgyak között." 86 A gyöngyök síronkénti számában bizonyos fokú rangsor is megfigyelhető, amennyiben a 12. sírban csak egy példány fordult elő, a 16.-ban 4 db, a 8., 9., és 24. gyermekeknél 5-5 db, a 10. és 14. gyermekvázaknál pedig 8, illetve 10 db Spondylus gyöngyből álló ékszeregyütteseket találtak. 13 gyöngyből tevődött össze a 17. felnőtt ékszerkombinációja, a 6. felnőttcsontváz mellett pedig nem kevesebb mint 34 db. Spondylus gyöngyöt találtak. 287 A ritkább kagylótárgyak között említendő meg egy kerek, gombszerü, V-alakban átfúrt gyöngy, 288 Spondylus amulettek (karperec-töredékek?) a 10. sírban 289 és egy, még a használat idején kétszer átfúrt Spondylus karperec összeillő darabjai a 17. csontváz felkarján. 29 ) Egy zárt karperecet a 216. objektum is tartalmazott. A Füzesabony-Gubakútról ismert 13 temetkezés közül hétben (53,8%) jellemzőek a kisméretű Spondylus gyöngyök is (a márványból és mészkőből készültek mellett) a fej körül, a csuklón vagy deréktájon, illetve a nyakláncként viselt nagyméretű Spondylus gyöngyök és karperec is. Domboróczky László szerint ezen a településen adriai eredetű Spondylust használtak. 292 A kagylógyöngyök síronkénti száma alapján feltételezett rangsor itt egészen „különleges" képet mutat, hiszen egy temetkezés tartalmazott csak 4 gyöngyöt, három másikban 45, 49 és 51 példányt találtak, a 113. sírban pedig összesen 116 darabot, 293 vagyis a „Spondylus rangsor" tekintetében nagy különbség mutatkozik a Szatmár-csoport két síregyüttese között. Az AVK és csoportjainak Spondylus tárgyait Kalicz Nándor és G. Szénászky Júlia összefoglalóan és behatóan taglalta, 294 ezért itt csak a legfontosabb leletekre és lelőhelyekre utalunk röviden. TiszavasváriDeák-halom 9. sírjában, maturus életkorú csontváz mellkasán két, „Ostrea vagy Crassotrea spondylus kagylóból" készült, vasas-okkeres festékkel bekent, hordó alakú gyöngy feküdt, 295 all. sírban eltemetett maturus életkorú női csontváz jobb csuklóját hordó alakú, bal csuklóját pedig egy korong alakú gyöngyökből álló lánc díszítette. 296 A Sarisské Michal'anyban feltárt 12. számú AVK-sír csontvázának koponyája fölötti Spondylus karkötő töredék esetleg hajdíszként szolgálhatott. 297 Az AVK Esztár-csoportja sírjaiból sem hiányzik a kagylóékszer, amint azt a Zsáka-Vizesi-tanyai kagylóés agyaggyöngyök, a Zsadányi Spondylus csüngő és egy karperec töredéke is bizonyítják. NagykállóStrandfürdő 1. sírjából egy kétszeresen átfúrt Spondylus csüngőt ismerünk. 300 A Tiszavasvári-Paptelekháton 284 285 287 KALICZ - SZENASZKY 2001, 28. KALICZ - SZÉNÁSZKY 2001, 28. az irodalommal. 1 KALICZ - KOÓS 1997, 30. KALICZ - KOÓS 2000, 47-48-49; 2002, 47-51. /so KALICZ - KOOS 2000, 48, 7. kép 3; 2002, 50. 289 KALICZ- KOÓS 2000, 48, 7. kép 4 és 49, 8. kép 11; 2002, 50, Abb. 11.6. és Abb. 11.1. 290 KALICZ - KOÓS 2000, 49, 8. kép 2, 2002, 50, Abb. 11.2. 291 KALICZ- KOÓS 1997, 55. kép. 292 DOMBORÓCZKY 1997; 1999, 30-31; KALICZ- KOÓS 2000, 50. 293 DOMBORÓCZKY 1997, 162-163, 15-16, 30., 32-34. képek; 2000, 3. kép. 294 KALICZ - SZÉNÁSZKY 2001. 295 KURUCZ 1994, 126, 2. kép 3. 296 Uo., 3. kép 5-7. 297 LICHTER 2001, 190. 298 KALICZ - MAKKAY 1977, 77. 299 KALICZ - SZÉNÁSZKY 2001, 42-43, Abb. 13.1-2. 300 KOREK 1957, 17., Taf. 4.3; KALICZ - MAKKAY 1977, 57, 75. 53