Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csek Ernő: A tejszövetkezetek kedvezőtlen hatása a paraszgyermekek tejfogyasztásának alakulására. (Ifj. Leopold Lajos múlt század eleji szociológiai felmérésének tanulságai)

tejcsarnokok felállítása - Andrásfalvy adatai szerint az első 1885-ben Cikón nyitotta meg kapuit -, a tej szövetkezetek szervezése jelentett, a tej tej szövetkezeteknek történő lekötésének gyakorlata pedig jelentős hatással volt a környékbeli értékesítési, valamint táplálkozási szokások alakulására. Jelzi ezt, hogy míg a szövetkezetek megalakulása előtt a völgységi falvakból a gazdák, vagy a kofák vitték az értékesíteni szánt tejet Bonyhádra, addig a megalakulásukat követően már a bonyhádi családok küldték a gyerekeiket tejért a falusi tej szövetkezetekbe.

41 Andrásfalvy egyúttal azt is konstatálja, hogy ,,(...)a csarnokok felállítása után mindenhol megnövekedett a tehénállomány és a tejtermelés, de a tej és tejtermékek helyi fogyasztása csökkent. ". „A régi tejes ételek - mint írja -, a tejlevesek, tejbekásák kimentek a divatból, egyre ritkábban sütöttek tejfellel zsírozott túrósrétest és a 20-as, 30-as évekre szinte teljesen megszűnt az érett túró készítése V. Leopold megállapításai a korabeli szövetkezeti mozgalom kontextusában A XIX. század utolsó évtizede, illetve a XX. századelő évei a hazai szövetkezeti mozgalom dinamikus fejlődésének időszaka. A „barátság, társadalmi együttműködés, megegyezés, gazdasági kooperáció" jegyében a szabad versenyes kapitalizmus kíméletlenségét kivédeni, tompítani kívánó szövetkezeti mozgalom kezdetei Nyugat-Európában ennél jóval korábbra estek.

44 Magyarországon a szövetkezeti mozgalmat az 1890-es évekig alapvetően a hitelszövetkezetek testesítették meg. Az első fogyasztási szövetkezetek egyes bányák, gyárak, illetve 1883-ban a MÁV alkalmazottai körében jöttek létre.

45 A szövetkezeti mozgalomnak ezen, iparhoz, városhoz kötődő jellege az 1890-es években, az agrárius mozgalomnak köszönhetően a falvakban létrehozott hitel-, fogyasztási- és tej szövetkezetek százaival bővült.

46 (E szövetkezeti típusok mellett működtek még magtárszövetkezetek, biztosítási szövetkezetek, illetve a pinceszövetkezetek szervezése is megindult.)

47 Az újkonzervatív erők - elsődlegesen az agrárius Gazdaszövetség, kisebb részben a Néppárt védőszárnyai alatt vidéken szerveződő szövetkezetek a szélesebben vett társadalompolitikai célok mellett több esetben (aktuál)politikai értékek hordozói is voltak.

48 Ennek is betudható, hogy a korabeli szövetkezeti ügy kapcsán felmerülő nemzetgazdaságtani, üzemgazdaságtani, társadalom- és szociálpolitikai, illetve szociológiai szempontú megközelítések mellett több esetben a politikai indíttatású értékelések is érvényesültek. Nem mentesek ettől Dániel Arnold, egyébként több figyelemre méltó megállapítást tartalmazó, tej szövetkezetek gazdasági, szociális hasznát a fogyasztási szövetkezetekkel összevető tanulmánya sem. így például tanulmánya végén egyszerűen a „feudális reakció támadásának" minősítette az agráriusok 1890-es évek végén nekiinduló szövetkezesítési akcióját. Igaz, hogy e megállapítását több oldalról is alátámasztva látta. Dániel sorait olvasva konstatálhatjuk, hogy a parasztság szempontjából a fogyasztási szövetkezeteket, magtárszövetkezeteket és a Magyar Gazdák Vásárcsarnokellátó Szövetkezetét egyaránt haszontalannak tartotta, sőt véleménye szerint a fogyasztási szövetkezetekből a gazdáknak még hátrányuk is származott. Ellenben a tej szövetkezetekről egyértelműen pozitívan nyilatkozott, azokat egy leendő, finn, ír vagy dán típusú szövetkezeti struktúra letéteményesének tartotta. Míg a másik három szövetkezeti típus hozadéka kapcsán a szervezők, tehát az agráriusok hasznáról értekezett, addig a tej szövetkezetek szervezésében az agráriusok szerepét jelentéktelennek tartotta.

49 Szerinte az utóbbiak gyors elterjedése a természetes irányú, 41 ANDRÁSFALVY 1972. 30-32. 42 ANDRÁSFALVY 1972. 32. 43 ANDRÁSFALVY 1972. 32. 44 NAVRATIL 1900. 748-750. 45 MAILÁTH 1904. 21-25. 46 Itt kell megemlítenünk, hogy a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet már 1883-ban megalakult. Id. VÁRHIDY 1978. 47 MAILÁTH 1904. 28. 48

IEDA 1991.; SZABÓ 2003. 176-179. 49 Dániel véleménye szerint a vásárcsarnok-ellátó szövetkezet esetében a falusi szervezet kiépítése nem történt meg, a magtárszövetkezeteknél pedig pont a fö elv, a kedvező árfolyamon történő értékesítéssel együtt járó árfolyamnyereség maradt el. Ami pedig a fogyasztási szövetkezeteket illeti, azok sok esetben nemhogy a célul kitűzött olcsóbb árszínvonalat - a hozzáértés, illetve a kereskedői iniciatíva hiányában - nem tudták biztosítani, hanem szövetkezetnek való lekötöttségük miatt, a tagok néha még drágábban is jutottak az árukhoz. DÁNIEL 1906. 467-482. 392