Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

14. kép: Egykori cselédházak Ózsákpusztán. (A szerző felvétele.) 15. kép: Az ózsákpusztai kúria (gazdatiszti lak) épületének déli homlokzata. (A szerző felvétele.) Természetesen a Hitelbankban, de főképp az ózsáki gazdaságban szerzett tapasztalatok, szakmai, üzleti kapcsolatok - hiszen a Tolnamegyei Gazdasági Egyesületnek is aktív tagja -, és egyáltalán élethelyzete, mindennapjai gyökeresen mások voltak, mint 1900-as évekbeli elvbarátai, a polgári radikálisok, szocialisták hétköznapjai.

77 Az egyre doktrinerebb polgári radikálisoktól ez is megkülönböztette. Azok életidegenségével szembeni kritikájának nem csak a javarészt ellenükben íródott agrárpolitikai vitacikkben, A kisbirtok eszményesítése-ben adott hangot - Id. e kötet másik Leopolddal kapcsolatos tanulmányát -, hanem más ekkoriban, 1910 környékén született írásában is, mint pl. A Senki Dunája-ban: „A telekkönyvi betétforradalmárok hagyják békén lehetetlen terveikkel e fáradtakat; bajok vannak itt, nem népgyűlés s Az agrárium világának mély ismeretét jelzi az is, hogy mennyire pontosan beigazolódtak Leopoldnak az Achim András parasztpártával kapcsolatos előrejelzései, melyet a párt programjával kapcsolatban fogalmazott meg; „Az Achim-pártnak legfeljebb vicinális jelentősége lehet. A rövidecske program minden második zokszaván megismerszik az alföldi tanyaember bújabaja. A csabai, szentesi, csongrádi, orosházai piacok keserű moraját hallom ki belőle s bajos komolyan venni a háromforgásos, kisgazdálkodó, templomtéren ácsorgó politika országra szólását. Szinte látom azt az értetlen fanyarságot, amellyel az ilyen békési iratkát egy szekszárdi szőlősgazda, avagy egy simmenthali teheneiből pénzelő vasmegyei sváb olvasgatja, aki pedig jómaga is paraszt és legalább annyira paraszt, mint Achim András. " Ld a Parasztpárt programjának vitája kapcsán: Huszadik Század 1908/2. kötet 134. 357