Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

akiket megdöbbentett a sötét babona, mellyel a vidék népe az ázsiai kolerát fogadta, ne feledjék, hogy a jelszó nem sokkal magasabb rendű lélektani képződmény, mint a babona. Tetterő, optimizmus kell ide, önmérséklés és a viszonyok ismerete, az a három kvalitás, melyhez csak a közvetlen szemlélet és cselekvés kényszerűsége szoktatja az embereket s melyben a mindent átmarxizáló, tönkreparcellázó, agyonszekularizáló magyar demokrácia, sajnos, a leggyöngébb. "

7 Az áthagyományozódó társadalmi kapcsolatrendszer hatása Míg előző fejezetben ifj. Leopold Lajos társadalmi státuszából, réteghelyzetéből az életpályára következő hatásokról szóltunk, most szocializációjára, és az annak terepéül szolgáló közegre térünk ki. Mert feltételezésem szerint pályáján az 1920-as évek elején megfigyelhető tudományos közegváltás (ekkortól OMGE, Köztelek c. lap, Darányi Ignác Agrártudományos Társaság), az 1918-1919-es események tapasztalatai mellett döntően a vidéki társadalomban történt szocializációnak tudható be. Hiszen ifj. Leopold Lajos, egyfajta családi örökségként végig jó kapcsolatokat ápolt a megye meghatározó szabadelvű középbirtokos famíliáival, mint pl. a Bezerédj, Csapó, Bartal családokkal. E kapcsolatnak a Hitelbank, illetve a törvényhatósági bizottság intézményesített keretet is biztosított. Emellett számára édesapja, Leopold Sándor által a kultuszkormányzatnál - elsősorban hitközségkerületi elnökként - felhalmozott kapcsolati tőke is rendelkezésére állhatott. Leopold Sándor már életkoránál fogva is, a reformkor tradícióján és a kiegyezés alapján nyugvó szabadelvűséghez kötődött, amely az 1890-es évekig meghatározó volt, egyúttal diadalmasnak is tűnt. A zsidók számára nemcsak a jogegyenlőséget teremtette meg, illetve nyitott számukra a polgári átalakulás révén kedvezőbb társadalmi, gazdasági feltételeket, hanem, szinte a folyamat betetőzéseként, az 1890-es években még az izraelita vallás, felekezet emancipációját is megvalósította, azaz a történelmi keresztény egyházak jogaira emelte azt. A reformkor hagyományában gyökerező szabadelvűséghez való kötődés példaértékű megnyilvánulása volt a családban Leopold Samu tudományos pályakezdése. Ugyanis ifj. Leopold Lajos tragikusan fiatalon, 27 évesen 1899-ben elhunyt bátyja egyetlen nagyobb lélegzetű munkája Tolna vármegye híres reformkori politikusáról, Bezerédj Istvánról szólt, megjelentetője pedig a magyar szabadelvűség hagyományainak legnevesebb védelmezője, Gyulai Pál volt.

80 Ugyan ifj. Leopold Lajos a magyar szabadelvűség tradícióin igen hamar túllépett, és ifjúként az anarchizmus, majd a szocializmus hívének tartotta magát, azonban Bezerédj Pál iránti tisztelete például végig töretlen volt. A feléje megnyilvánuló szimpátia vélhetően Bezerédjnek az okszerű gazdálkodás terén elért eredményeivel, de a Leopold családba mélyen beégett '48-49-es tradíciókkal is magyarázhatók.

81 Bezerédj Pál iránti odaadó tiszteletére - melynek számtalan írásában is tanújelét adta - itt csak két példát említek. Egy ügyben, mikor Bezerédj Pált egy bizonyos selyembogár-táppor fejlesztésével kapcsolatosan megtámadták, Leopold a védelmére kelt, és a Népszavában igyekezett egy helyreigazító cikket, közleményt elhelyezni. Terveit Bezerédjvel közölte, és csak az ő kérésének engedelmeskedve állt el ettől.

82 A másik adalék kettejük kapcsolatához az OMKE Tolna megyei szervezetének alakuló ülésével függ össze. Az elnökké választott Leicht Lajos tiszteletére a Szekszárd Szállóban adott 150 fős társas ebéden, a tósztok sorában ifj. Leopold Lajos Bezerédj Pált köszöntötte, míg Bezerédj pedig Leopold Sándort éltette. Bezerédj egyébként ekkor is arról és úgy beszélt, amiért Leopold olyannyira tisztelte. „Munka nélkül nincs haladás, 8 LEOPOLD, IFJ. 1910.268. 9 De például írói álneve, Anima Sola alatt szép emlékező cikket írt Perczel Dezső 1900. szeptember 29-én elhunyt 21 éves Melinda leányáról, akivel Leopold a semmeringi szanatóriumban volt együtt: „A kicsi szanatóriumban úgyszólva mind betegek voltunk, ő volt közöttünk az egészség maga, szenvedő édesanyját kísérte le és ápolta felejthetetlen önfeláldozással. ". Tolnavármegye 1900. október 7. 1-2. 0 A tanulmány a Budapesti Szemlében jelent meg 1897-ben (34-50. illetve 172-198. oldal); Leopold Samu munkája volt az első hosszabb mü Bezerédj Istvánról, ami még később is, egészen a Bezerédj-monográfia megszületéséig zsinórmértékül szolgált. Lásd például az 1904. évi, Bezerédj István életrajzának megírására kiírt pályázat sikertelenségét. Tolnavármegye 1904. november 6. 3. '' Jellemző, ahogy ifj. Leopold Lajos védelmezte Kossuth személyét és szerepét Szabó Ervinnel szemben, úgy könyvmertetésében (Szabó Marx és Engels válogatott művei c. kötetéről), mint magánlevélben. Tette ezt abban az időszakban, amikor Szabó Ervin a legnagyobb hatással voltra, 1903-07-ben. PÓK 1982. 330-337., LITVÁN 1978. 260-262.; A Leopold családra vonatkozó további adalék, hogy dr. Leopold Kornél tagja volt a Kossuth Lajost Torinóban, 1889-ben meglátogató küldöttségnek. Erről többször közölt beszámolót, pl. Tolnamegyei Újság 1927, november 12. 1-2. '

2 Ifj. Leopold Lajos Szabó Ervinnek írt 1903. április 2-i és április 4-i levelei, PSZL, 729. fond, 35. állag, 5. és 6. levelek 358