Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium
naptári félreértés eredményei. Mint rámutató nap is a félreértés következményeképpen mutatja meg az ősz időjárását. Időjósló, termésjósló nap. Ha esik, és még a kerékvágásban is megáll a víz, lesz bőven szőlő, gyümölcs. A szép idő szép, hosszú őszt jelez. Ha Vasas Szent Péter és Lőrinc közt nagy a meleg, akkor tartós, hideg tél lesz. Azt is tudomásul kell venni, hogy Lőrinc után már nem nőnek a fák. Az e napi jó idő jó bortermést hoz. Mivel augusztus a csillaghullás hava, Lőrinckor is lehet hulló csillagokat látni, amit a nép Lőrinc tüzes könnyeinek nevez. Országszerte ismeretes tréfás szentencia, hogy Lőrinc belepiszkít a sárgadinnyébe, ezentúl tehát már nem jó fogyasztani. Högyész német szőlősgazdái ezen a napon fogadalomból dolgoznak a hegyen, hogy Lőrinc tartsa távol a jégverést. 133 Augusztus 15. - Nagyboldogasszony - Nagy Asszony napja - Mária mennybemenetelének napja Mária mennybemenetelének, egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe. A két asszony köze (augusztus 15. - szeptember 8.) varázserejü időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Ekkor csépelik ki a magnak való búzát, gyűjtik a sokáig, egész tavaszig elálló „két asszony közti tojást". Sióagárdon 134 , Tamásiban 1 " 5 a „két asszonynap közötti tojást eltették és télen használták fel, mert nem romlott meg. Az ekkor ültetett tyúk kikelti minden tojását, a kiscsibéket is felneveli. Az ekkor keltetett csibékből lesznek a legjobb tojók. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben, mert - pl. a bukovinai székelyek szerint -, aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben hal meg. E nap sokfelé búcsúnap, pl. a bukovinai Hadikfalván. Ilyenkor háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok. A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. A dombóváriak szerint viszont, akkor lesz sok bor, he ezen a napon esik. 136 Augusztus 20. - Szent István napja Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon. Termésjósló nap is. Hajó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljenek, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk. A dombóváriak úgy tartják, hogy ha István nedves, fénylik, a boros hordó telik, és a kukorica korán beérik. 137 Augusztus 24. - Bertalan napja Időjós, termésvarázsló, gyógyító nap. Amilyen az időjárás e napon, olyan lesz az ősz. Ha megrázza a szakállát Bertalan, azaz zivatar dühöng, akkor jég és hó fenyeget. „Amint Szent Bertalan magát mutogatja, az őszi idő is mind aszerint tartja" - foglalja össze az 1777. évi kalendárium. A Bertalan-napi eső jó káposztatermést jelez. A fejesedő káposztát beborogatják ezen a napon, hogy nagyobb feje nőjön. A Bertalantól szedett mogyoróból sajtolt olajjal a fájós fület kenegetik. Bertalan - salátaevő nap. Szeptember - Szent Mihály hava vagy Mérték - Mérleg - Őszelő hó Általánosan elfogadott az a megállapítás, hogy szeptember a három ember végű hónap elseje még szép ember, november már csúf, december pedig éppen rossz ember. Rigmusba szedve így hangzik: „ Szeptember szép ember, november csúf ember, december rossz ember. " Az őszelő jele a sok gyülekező fecske. A kisasszony utáni napon el is búcsúznak, hosszú útra kelnek. Ha hűvös az idő, azt szokták mondani: „Megnézi szeptember, miétt dolgoztunk a nyáron. Egyébként a karácsonyig tartó időjárást is megmutatja szeptember a saját időjárásával. BÁLINT 1998. III. 190-191. VÖRÖS 1974. KÁNTOR 1976. SEBESTYÉN 1987. GELENCSÉR 1975. 263
