Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

Ha Jánoskor hull a zápor, Sárban járunk aratáskor. Ha Jánost esőben látod, Diónak ne készíts zsákot. E nap után ha szól a kakukk, Úgy drágaságot várhatunk. " Június 8. - Medárd napja Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz. A bukovinai székelyek és a pincehelyiek szerint ezen a napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett.

105 Június 11. - Barnabás napja Szénakaszáló napnak tartják Barnabás napját. De nem csak szénát kell kaszálni, hanem bizonyos gyógyfüveket is most kell gyűjteni, hogy hatásosak legyenek a betegségek ellen. A gazdaasszonyok féregüzést ajánlanak. Most még jó az idő, most kell megszabadulni a házban élősködő férgektől, egerektől, patkányoktól. Általában termésjósló napként tartják számon. Az a hit járja ugyanis, ha szép az idő, jó lesz a termés, de ha rossz, akkor gyenge, silány, rossz termésre számíthat a földműves. Ahogy a bátaiak mondták: „ha ezen a napon esik az eső, akkor a szőlő szüretig mindig fogy a tőkéről."

1 " Ajánlatos még téli retket vetni ezen a napon is, nemcsak Retkes Margitkor, hogy télen a nehéz, zsíros ételektől megterhelt gyomrot legyen mivel kikúrálni. Június 24. - Keresztelő Szent János vagy Szent Iván napja A Szent Iván név a bizánci egyház középkori kultikus befolyására emlékeztet. Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt. A szokásról a 15. század óta vannak írásos források. A helyi adatok szerint a tűzre való zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz és szemét is lehetett. A tüzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, sőt a tüzet is ők gyújtották meg, melyet gyakran szabályos négyszög alakúra raktak. A tűz meggyújtásának szertartásos módjai voltak. A tűz átugrálása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek. A szokás lényeges része a szerelemvarázslás. A Szent Iván napi rítusénekekben több párosító szöveg is szerepel. Gyakran igen hosszúak ezek az énekek. A Szent Iván napi tűzgyújtásnak a házasságjósláson, -varázsláson kívül még számos indoka volt. Érdekes módon azonban az egymás melletti falvakban is különböző céllal gyújtották a tüzet. A Szent Iván napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén. A tűzbe gyümölcsöt dobáltak. Ennek többnyire azt a magyarázatot adták, hogy akinek elhalt kisgyermeke van, így juttatja gyümölcshöz a túlvilágon, de más magyarázat szerint, aki a tűzbe aszalt körtét, almát vet, és ebből eszik, az nem betegszik meg. A dombóváriak szerint, ha Szent Iván napján esik, akkor mogyoró, dió kevés lesz.

107 „Ha esik Iván, sok kukac lesz áfán. " Június 29. - Péter-Pál napja Elsősorban Szent Péter apostolfejedelem ünnepe. Szent Péter a halászok patrónusa volt, ezért a céhes időkben, víz menti tájakon nagy ünneplésben részesült. Ekkor voltak a céhgyűlések, mulatozások. A vígasságokat azonban rendszerint megelőzte a céhtagok közös misehallgatása. Ekkor tartották a legény- és mesteravatás. Tolnán Péter-Pálkor minden halász misére ment, ez volt a halászmise. Annak idején ezen a GAZDÁKNAK... BÁLINT 1998. II. 454. BABOSNÉ 1999. GELENCSÉR 1975. 255