Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

Szent Orbán kőből faragott szobra a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum kiállításán. Pünkösd Pünkösd neve a görög pentekosztész „ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10. és június 13. között. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Pünkösddel kapcsolatos időjárás- és termésjóslásra is van példa. Azt tartották, „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz. " Az eső azonban nem kívánatos, mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót. " Mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is. VI. Június - Szent Iván vagy Rák hava - Nyárelő hó „A nyár ráklábon érkezik, nyúlháton szalad el", júniusban ugyanis a Rák csillagkép az uralkodó. A régi rómaiak Juno istennőnek, a házasélet istennőjének szentelték ezt a hónapot. A népi tapasztalat szerint e hónap időjárása sok veszélyt rejteget, noha már a nyár hírnöke. A következő közmondásként megfogalmazott tapasztalatot mindenütt ismerik: „A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe. " Ebben a hónapban ugyanis szárazság a kívánatos, hisz itt van a gabonaérés ideje. „A júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség. " - summázták mindenfelé. A dombóvári regula szerint: „Júniusi északi szél Gazdag aratásról beszél. Amilyen lesz Medárd napja (8) Harmincz napig ugy folytatja. Jó az eső János napig (24) De aztán már árt mindenik. Ha Barnabás napján esik (11) A hordó jó borral telik. 254