Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

Március 7. - Tamás napja Egy-két szólás maradt fenn: „Tamás, aki jobb ember, mint három más!" Vagyis jobb, mint szeptember, november, december, azaz a három ember nevű hónap időjárása. Március 10. - Negyven vértanú napja A pogány Licinius Nagy Konstantin vetélytársa és a birodalom keleti részeinek ura volt. Alatta negyven római keresztény katona szenvedett ezen a napon Sebaste városában jeges vízbe vetve vértanúhalált (+320). Pincehely szőlőmüvesei ezen a napon jelképesen megmetszik a föld négy sarkán álló tőkéket.

45 Ha e napon fagy, rossz bortermés lesz. Március 12. - Gergely nap A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát (509-604), iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. Ehhez a naphoz Európa szerte felvonulások, diákpüspök választás és vetélkedők kapcsolódtak, Magyarországon pedig a Gergelyjárás. Ennek célja a 17. századtól nemcsak adománygyűjtés volt - melyet sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek -, hanem az iskolába való verbuválás is. A katonai toborzás mintájára a szereplők különféle katonai rangot viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették. A szokás azonban az idők folyamán egyszerűsödött. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A magyar nyelvterületen jól ismert szólás: „Megrázza még szakállát Gergely", vagyis előfordul, hogy e napon havazik. Mindebből a termésre is következtetni próbálnak: „Ha Gergely rázza a szakállát, akkó jó termés lesz." „A mákot jó evetni még Gergely nap előtt, még ha hó van akkó is, hogy sok legyen. " Sokfelé alkalmasnak tartották e napot a búza, a rozs, a hüvelyesek és a palántának való mag földbe tételére. A káposzta vetésének egyik legalkalmasabb napja. A Dombóvár környékiek szerint. „Ha a gólyák erre a napra visszajönnek, akkor Szent György napig dideregnek. " Sióagárdon

47 Gergelyt Lucához hasonlóan gonosz szellemnek tartották. „Gergő napján eszalattak a szőlőbe megnyírni a négy sarkát, mer aszonták, hogy rázza a Gergő a szakállát, akkó esik a hó, és a szőlő nígy sarkát megnyírták, mer akkó megmarad a termés, de ha nem, akkó a Gergő eviszi mind. " A szőlő nyitásának ideje Gergely hete volt. A bátaiak szerint ezen a napon kell pirkálni a paprikamagot, akkor szép lesz a palánta.

48 E nap a palántavetés napja. Március 17.- Gertrúd nap A kertek védőszentje, ezért a várdombiak

49 azt tartották, hogy a konyhakertben a veteményezést e nap után kell megkezdeni. Március 18., 19., 21. - Sándor, József, Benedek napja Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!" vagy: „Ha Sándorkó szép az idő, jó termés lesz." Sándor napját a zab, az árpa és a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés. A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A názáreti ács, a gyermek Jézus gondviselőjének ünnepe. A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot. Időjárás- és termésjóslás is fűződik e naphoz. Ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. A rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. Amilyen az idő József napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor. Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!" A háziasszonyok regulája szerint most kell vetni a krumplit, a hagymamagot, eldugdosni a fokhagymát. Olyan sekélyre kell BÁLINT 1998. II. 357-358. GELENCSÉR 1975. VÖRÖS 1974. BABOSNÉ 1999. KISS 1997. 52. 242