Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium
Dunaföldváron a következő hiedelmet ismerték: „Gyertyaszentülőn, ameddig a miséző papra lesüt a nap, addig be fogja hordani a szél a havat a templomba. " Tehát, ha február 2-án szép, napos idő volt, akkor hosszú, kemény télre lehet számítani. Várdombon az idősebbek erre a napra időjósló mondásként tartották számon az alábbit: „Mária és József ezen a napon sétálni indult, s mert jó meleg idő volt, betértek egy fogadóba és 40 napig ott maradtak, a következő 40 napra még hideg idő várható. " Február 3. - Balázs napja Balázs napja egészség-, termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és nem utolsó sorban a gyermekek Balázs járásának napja. Balázs napját a csíziók is számon tartják. Balázs püspök a kora középkorban Európa-szerte nagy tiszteletnek örvendett. Legendája szerint a torokbajok orvosa, az állatok patrónusa, aki az égi madaraknak is parancsol. Ezzel függ össze az a szokás, hogy Balázs napján metszett négy szál szőlővesszővel járják körül a gazdák szőlejüket. Úgy vélik, hogy ezzel Balázs megvédi termésüket a madaraktól. Legendája szerint a püspök egy gyermeket szinte csodálatos módon gyógyított meg. A gyermek halszálkát nyelt és ez megakadt a torkán, ahol veszélyes daganat keletkezett, úgy hogy a gyermek halálától lehetett tartani. Édesapja elvitte Szent Balázs püspökhöz és kérte, hogy imádkozzon a gyermekért. A püspök ezt megtette és gyermek végül meggyógyult. Ennek emlékére tartja az egyház a torokáldást. Dunaföldváron 22 ezt különös kifejezéssel toroknyomásnak nevezték. Ez abból állt, hogy két sima, fehér keresztbe tett és összekötött gyertyát meggyújt a pap, és a gyermekek álla alá tartja. Közben imájában kérte Szent Balázs püspököt, hogy az illetőt mentse meg a torokbajtól és minden más bajtól. Sióagárdon is gyakorolták. 23 Almát is szentelnek ilyenkor abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer. Február 6. - Dorottya napja Dorottya nap időjárási regulája közismert: „Dorottya szorítja, Julianna tágítja." Vagyis ha Dorottya napkor fagy, akkor Julianna napjára megenyhül az idő. A Sárközben a következőképpen ismerik e regulát: „Dorottya szoríttya, Julianna lágyíttya, Zsuzsanna pisálja a havat. " 24 Február 14. - Bálint napja Jó napnak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint napkor abban bízva, hogy akkor hamarabb erősödik meg. A Valentin napi kedveskedés az utóbbi tizenöt esztendőben kezdett elterjedni nálunk. Február 16. - Julianna napja Időjárásjóslás kapcsolódik e naphoz. „Ha Julianna szorítja, Dorottya tágítja." Fordítva is ismerik. Ha ilyenkor megszólal a pacsirta, akkor még sokáig fog hallgatni - tartották Dombóvár környékén. 25 Általában azonban Julianna naptól az idő melegebbre fordulását várják. Február 19. -Zsuzsanna napja Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. A pacsirta röptéből is lehet az időjárásra következtetni. Ha Zsuzsanna napkor magasan repül, akkor már közeleg a tavaszi munka ideje, de ha csak a háztetőig száll, akkor még hideg idő várható. Egyesek szerint még csak most kell 20 GALL 1977. 21 KISS 1997. 82. 22 GALL 1977. 23 VÖRÖS 1974. 24 REHÁK 1964. 25 GELENCSÉR 1975. 238
