Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

metszeni a szőlőt, hogy le ne fagyjon a rügy. A trágyát is ki lehet már hordani a földekre, meg lehet kezdeni az előkészületeket a szántás-vetésre. A régi öregek jó érvágó napnak tartották. Február 22. - Üszögös Szent Péter napja Különös nevét - a kutatás feltételezése szerint - egy elhallásból nyerte: „a cathedra Sancti Petri" középkori magyar fordítása: „Szent Péter ü székössége" változott üszögössé, és így alakult ki az ehhez kapcsolódó hiedelemkör. Ezt a napot szerencsétlennek tartják, ezért semmilyen munkához nem fognak, tyúkot nem ültetnek, asszonyok nem nyúlnak a lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás. A sárközi öregek szerint ezen a napon nem szabad gabonát vetni, mert üszkös lesz. És nemcsak ezen a napon, hanem a hét minden olyan napján amelyre az évben Üszögös Szent Péter esett.

26 A dombóváriak szerint: „Ha Péter hideg, marad a hideg. "

21 Február 24. - Mátyás napja Közismert időjárási regula e naphoz: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Ugyancsak ismert: „Mátyás, Gergely két rossz ember", mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Pariban

28 ismert rigmus: „Matthias Brich Eis! Hast du keins, so mach dir eins. " (Mátyás jeget tör! Ha talál, akkor töri, ha nem talál akkor csinál.) A sióagárdiak 9 szerint „ha Mátyáskó jó üdő van, akkó meghozza a hideget, ha rossz, akkó eviszi, aztán meggyün a jó üdő. " Tamásiban úgy tartják hogy, „ha talál ha nem talál, csinál". Ez a nap a baromfiszaporulat biztosításában fontos nap. Csirkét nem szabad ültetni, mert nyomorultak lesznek, vagy ki sem kel csirke a Mátyás-napi tojásokból, mert nincs mag bennük. A sárköziek szerint a Mátyás éjszakáján tojt lúdtojás nem kel ki, elvész a lúd alól, mert Mátyás ellopja.

30 A bonyhádiak

31 és a kölesdiek

32 szerint a Mátyás napi tojás eltűnik a lúd alól. A sióagárdiak szerint „Mátyás napján tojást, akit tojt a tik, nem lehetett aláraknyi, ászt megjeluték, mer abbú nyomorék csirke lett volna"". Ha süt a nap, akkor baromfihullás fenyeget. Ha „Mátyás éjszakáján megfagy a föld, negyven napig fagy lesz" - mondják a Sárközben. A sárköziek a Mátyás csukájáról azt tartották, hogyha ezen a napon ívott, megnő egy kilósra is/ Farsang A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-ával kezdődik, és a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. Bajor-osztrák jövevényszó: a „ vaschang "-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. Magyarországon kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes és kedvelt. A farsang - különösen Dél-Európában az év legnagyobb ünnepe volt -, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett fejezni azt, ami addig a fejekben fogalmazódott meg. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön-nőtt az izgalom. A farsangot a városközpontokban, szabad ég alatt rendezték, Nürnbergben a városházát körülvevő piactéren, Velencében a 26 REHÁK 1964. 27 GELENCSÉR 1975. 28 KOHÁRI 1996. 29 VÖRÖS 1974. 30 REHÁK 1964. 31 SOLYMÁR 1968. 32 KORITSÁNSZKY 1902. 82. 33 VÖRÖS 1974. 34 REHÁK 1964. 239