Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium
Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony napja A rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabona-istennő, Ceres keresésére indultak gyertyás körmenettel. A keresztény egyház azután gyertyaszentelési ünneppé szelídítette ezt a napot. A szentelt gyertya pedig egészség-, és szerencsevarázsló eszközzé vált. E napon ünnepli az egyház azt az eseményt, hogy Szűz Mária és Szent József elvitte a kis Jézust a jeruzsálemi templomba, hogy Mózes törvénye szerint bemutassák és felajánlják az Úrnak. Mint az ünnep neve is elárulja, ilyenkor szoktak gyertyát szentelni a katolikus falvakban. A szentelt gyertya, mint Krisztus jelképe, egyike a legrégebbi szentelményeknek. A hagyományos magyar paraszti társadalmakban a szentelt gyertya a bölcsőtől a sírig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát" ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek. Amikor a fiatal anya először ment a templomba, az ún. egyházkelőre, vagy avatásra, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében. Gyertyát égettek a súlyos betegek mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe. Szentelt gyertya égett a halott mellett is. Mindenszentek napján és halottak napján, de még nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották. Ugyancsak az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani. Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak szentelt gyertyát az épülő házba is. A szentelt gyertyát a sublótban, a ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték. Ugyancsak általánosan elterjedt időjárás- és termésjósló hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz. Közismert a medvével való jóslás, ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és 40 napig tart a hideg. Pariban ez egy másik állathoz kapcsolódik: „ Wen der Tax under der grosmess (um zen ur) raus kunit und s igt sa schlata dan get er noch ma fir eich tag zurück. " (Ha a borz a nagy mise alatt (10 órakor) kijön és meglátja az árnyékát, akkor 40 napra visszamegy.) 14 Kölesden 15 Gyergyaszentelőkor az ürge megfordul a lyukjába, ha jó idő várható, kibújik, ha meg rossz, visszafordul. Kistormáson: „Wenn der Dachs am Lichtmess seinen Schatten sieht, da bleibt es noch vier Wochen lang Winter. "(Ha Gyertyaszentelőkor a borz meglátja az árnyékát, még négy hétig marad a tél.) Kistormáson részleges dologtiltó nap is: „ Lixtmes, spine frkes Halvr hoi un havr mes!" (Szénából, zabból meg kell lennie még a felének, mert messze van még az új.) Általában úgy vélik, hogy ha február 2-án jó idő van, akkor későn tavaszodik. Sióagárdon 16 viszont úgy tartották, hogy „ Gyertyaszentelőké jobb ha farkas ordít be, mint ha nap süt be. Mer ha süt a nap, az állat megláttya az árnyékát, akkó visszamegy alunnyi, akkó még hideg lesz. Ha nem láttya meg az árnyékát, akkó emegy ennyivalót keresnyi, akkó gyün a jó üdő. " A fényes idő rossz ómen. A Sárközben pl. ha a pap palástját megsüti a nap az istentiszteleten, akkor hosszú tél várható. Közismert regula: „ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket szedd elő" 18 , azaz még fűteni kell. Régebben pedig itt is azt tartották, hogy inkább a farkas ordítson be, mint a nap süssön be az ablakon, mert különben nagy tél lesz még. Az ozoraiak szerint ha sokáig besüt a nap, akkor még hosszú ideig behordja a szél a havat. Ha borongós, zivataros, hideg köszöntötte ezt a napot, akkor hamarosan jó idő lesz. 19 15 VARGA 1940. 57-58. 16 VÖRÖS 1974. 17 REHÁK 1964. 18 ízik -az állatok által el nem fogyasztott, visszamaradt, rostos takarmány-maradvány, melyet a tüzelő fogytával, a tél végén szükségből fűtésre is felhasználtak. 19 MOLNÁR 1983 237
