Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Antoni Judit: Tárgyak az idő sodrában I.

Nyaklánc (Ltsz.: 01.6.4.) Rostszálakból 3-3-3 duplán sodort szálból, hármas fonással készült zsinegre fűzött, átlagosan 8,5 cm hosszú lecsüngő vékony rostfonatok egymástól 0,8-1 cm távolságban. A vékony fonatokra félbevágott gyöngyszürke magvakat (Coix lacrima Jobi) fűztek egymás alá (23-24 darabot) pici harangokként. A fonatok végét kétoldalt bevágott palaquium-dió díszíti. A diókba apró rostköteget illesztettek (pandanusz-gyökér rostjai?), melyet a fonat végére erősítettek. A láncon 45 darab csüngő maradványai látszanak. Méret: hossza: kb. 77 cm A láncra kötött régi, szögletes címkén látható 433/7419-es leltári szám alapján a NM-lista 33. tételével: „nyakdísz növénymagvakból" azonos. Párja a NM raktárában a 7419-es leltári számú „nyakék", mindkettő Fenichel gyűjtéséből. Melltáska (Ltsz.: 01.6.5.) Haj szálvékony rostokból összesodort fonálból hurkolt kis, hosszú fülű drapp alapszínű táska, melyet keresztirányú sötétlilás színűre festett szálakból álló sávok díszítenek. Méret: a táska szélessége: 19,3 cm, hossza: 14,6 cm, hossza a füllel együtt: 40,5 cm. A vékony dróttal ráerősített kerek címkén felirat: „Múzeumi egylet vétele Bíró Lajostól". „793/ n.r.o." (Minden bizonnyal ez adta az alapot ahhoz, hogy az egész gyűjteményt, vagyis a maradványát egy évszázadon keresztül egységesen, mint Bíró-gyűjteményt kezeljék.) Egyértelműen Bírótól származik tehát, de hogy melyik területről, azt némileg bizonytalanná teszi a gyűjtő e típusú tárgyakra vonatkozó jegyzete: „Az Astrolabe-öbölben mindenütt divatosak, de jobbára csak az idősebb férfiak viselik. Abból, hogy csupa régibb darabokat láttam, újat nem, valamint hogy rendkívül becsesek és drágák, azt következtetem, hogy itt nem készítik, hanem hogy a parti forgalom útján az észak-nyugoti partvidékről kerülnek ide. A hegyi falukban még értékesebbek." Semayer hozzáfűzi még, hogy „Zsinórra kötve, nyakon viselik s a kisebbfajta válltarisznyákhoz hasonlóan a tamol apróságainak, különösen az amuletteknek s más efféle becsesebb jószágoknak eltartására valók. "

7 Melltáska (Ltsz.: 01.6.6.) Nagyon finom rostszálakból sodrott fonálból hurkolt, alul kiszélesedő kis tarisznyaféle. Füle szintén hurkolt, középen csomót kötöttek rá. A tarisznya elejére félbevágott Lacrima Jobi-magvakat varrtak enyhén ferde téglalap alakban, sakktáblaszerűen. A coix-gyöngyös részek szélein lelógó rostmadzagok díszítik. Hátoldala díszítetlen. A tárgyat eléggé megviselte az idő: szakadt, hiányos, de még így is felismerhető egykori szépsége. Méret: szélessége alul: 16,5 cm, felül 10,5 cm, hossza füllel együtt: 29 cm, ebből a táskáé: 10 cm. A NM-listán szereplő három „zacskó" elnevezésű tárgy közül egyedül a 70. tételről („kis zacskó (magvakkal)", ltsz.: 572/12482) képzelhető el, hogy esetleg ezzel a darabbal azonos: a NM raktárában lévő melltáska ezzel mutat rokonságot, míg a 71. tétel (ltsz.: 504/12610) - szintén a raktári „duplum" alapján - már más típust képvisel, hasonlóan az ugyanezen a leltári számon bejegyzett, csigákkal díszített 72. tételhez. A NM törzskönyve szerint valamennyit Fenichel gyűjtötte. Bíró leíró jegyzékében közöl egy ezzel szinte megegyező táskát ugyanerről a területről, Bongu faluból (Astrolabe-öböl), melynek leltári száma 29.978. Használata megfelel az előzőének, nevük Bonguban aregyambi vagy arigyem és a coix-díszesek „A tamolok előtt különösen becses darabok. "

8 7 BÍRÓ - SEMAYER 1901, pp. 55-56. 8 BÍRÓ - SEMAYER 1901, p.56.