Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: A Tolna megyei Sárköz és rokon településeinek kapcsolatrendszere a 17–20. században

Szőlőhögy van mellette, Némöt ögyék belülié, Miatyánk Bátán, Szekcsű Hiszekegy isten, Mohácson jó kenyeret sütnek, Monostoron ámen. Szeremlén a Dunántúl, Mely híres a lófaszárul, Na Jakab baszd meg hát. A pilisi varázsló cigány nemzetség, Akit Ócsényben ki nem csúfónak, Decsen meg nem nyomnak, Pilisen meg nem lopnak, Nyéken ki nem nevetnek. Egy decsi gyűjtés szerint: „A Sárköz, a Horgas holt medre határolja. Bár Szekszárd is beleesik, az mégsem tartozik Sárközbe. Szeremle olyan mint mi vagyunk. Az innen is volt azelőtt. Báta is hasonlít, de az már hegyoldalban van. Előbb jön a négy község, közüle is Nyék és Decs a legteljesebb. Különben beszédre is ez a kettő azonos. A pilisi és őcsényi már megint külön tájszólás. Nyékről van Decsen a legtöbb házasság. Nyék és Decs a pazarabbb. Legközelebb áll Sárközhöz Szeremle, azután Csanádnak református része. Majd megint Bogyiszló és Báta. Sióagárdról vő van itt. Decs és Nyék a legvagyonosabb. Fajzanék. Nem decsi fajzanék. Idegen. Ami nem igazi sárközi faj. Meglátszik. Ha ilyen a ruhája, akkor is másképp áll rajta. Aki bejön, fölöltözik, aki meg tudja a ruhát szerezni. Mer az kívántatja magát, ez a ruha. Az öregjeik nem tudnak ugy beszélni, mint a sárköziek. De a gyerekeik már tudnak. "

5b A rokoni kapcsolatok felsorolása is igazolja e területek különleges összetartozását.

57 BALÁZS KOVÁCS 2005. 265. FÉL 1951. „Bogár Andrásné Kubránszki Sára 60 éves. Első férje csanádi volt, az idejött hozzájuk vőnek. Második idevaló volt (Sárpilis), attól elvált. A harmadik decsi Bogár András, azt eltemette fél évi házasság után. Bogárné Kubránszli Sára nemzetsége, rokonsága. Szeremlén. Nagyapámnak az édesanyja volt Sallai Judit (rokonságot nagyon tartották, nem tudom hányadik ág, de a déd elődjeink nem hagyták abba a rokonságot.) Ez a Sallai család Szeremlén, aki a nemzetségem. Or gyón Lajos is ott volt. Annak a fia még talán ott van. Feleségét nem ismertem, Csanádra is elmentek, Orgyán Lajosék, nénémasszonynak szólította a feleségét, itt voltam is náluk, van lánya, Juliska és fiuk. Nénémasszony meghalhatott, talán a fia is meghalt, unokák vannak, de nem tudja, hogy hány. A Juliska ezekre fajzott, az ura olyan barátságos az anyjáék büszkébbek voltak. (Ez a szeremlei Sallai Orgyán család a mi adatközlőnk, akik szintén úgy emlékeztek meg Kubránszki Sáráról, mint a mi nemzetségünk. Találkozáskor egymás nyakába borulnak és össze vissza csókolják egymást.) - Keresztlányom is ott van Kovács Lidi, Aranyos Mózes az ura. Oda ment férjhez. Esküvőjén adatközlő 15 évvel ezelőtt ott volt. Ennek 14 éves lánya most halt meg. Úgy sajnáltam, de nem adtak hírt a temetésről. Pedig elmentem volna. Mindenki elment, aki komája volt. A Kovácsot láttam, de csak a helyzetről kérdezett, nagyon sietett. Ilyenkor az idegenből jött komák mind ott étkeznek a halottas háznál, ott is alhatnak, ha egy napon nem tudják megjárni az utat. Van Kovács Lidinek még egy kisfia. Pilis. Édesanyámnak mostohatestvére volt az a család, Szabó Sándor az ura, Galág Erzsébet (ennek anyja Kiss Etzsébet volt adatközlő édesanyjának mostohatestvére). Ezek gyermekei két leány, egyiknek férjét nem tudja, ez az öregebb elment Végvárra férjhez, illetve onnan volt itt a menekült, az vette el. Kisfiúk is lett. A férjnek eljött az anyja és elvitte, hazacsalta őket, de ott az asszony nem kellett. Az asszony hazajött. Pataki Péter volt a férj neve. Most újra férjhez ment, egy ugyancsak végvári emberhez, ennek nevét nem tudja adatközlő. A második lány férje Szabó Sándor, az urát úgy hívják, mint az apját. Mönye lett a túloldali komámasszonynek. Itt gyerek nincs. Édesapámnak a rokonjai itt Decsen voltak, nagyapám testvére, Kubránszki Sára, mint én. Ide jött férjhez. Nyék

. Öregapának testvérei hárman voltak testvérek, Kubránszki Péter a nagyapám, Kubránszki János, az Nyékre ment, ott nősült és Kubránszki Sára az meg Decsre jött férjhez- Kubránszki János gyermekei élnek Nyéken. Eva néném él-e, meg nem tudom mondani, annak van több családja. 25 éve is, hogy láttam. Elég közeliek, de nem tudjuk egymást. Pedig nem is haragszunk. Peti bátyám meghalt régen, felesége és gyermekei maradtak. De nem tudom hány, kettő biztosan van, de azoknak is vannak gyerekei, de nem ismerem őket. Jánosnak két lánya jött Decsre férjhez. A harmadik lánya Nyéken maradt. (Ez az Éva néni.) és van János (?), az öreg meghalt 1914-ben. A Kárpátokban. Ha itthon hal meg, adatközlő elment volna a temetésre. Amíg az öregeim éltek, összejártak disznóölésre is. De már a gyermekei széjjelszóródtak. Vannak még mások is Nyéken, nagyapámék azokkal is úgy tartották a rokonságot. Temetésre is eljöttek mindig. Valami Éva, aki ilyen idős mint én, de nem tudja milyen rokon, és nem ismeri családját sem, őt magát vagy 15 éve nem látta. Ocsény. Ott több rokonaim vannak, és nem ismerem őket. A nagyanyám, édesapám, édesanyja onnan van. Azok is többen voltak testvérek. Dorkó Judit volt a neve. Ennek testvérei Erzsébet, Eva, Sára. Sára ott maradt, Judit és Erzsi Pilisre mentek 184