Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete

5. ábra: Csalog József ásatási rajza a mai objektumokhoz viszonyítva. A Simrák alaprajz sok problémát vetett fel. Ez abból adódott, hogy Simrák László nem régészeti kutatást végzett, hanem falakat keresett, amelynek kőanyagát kiszedte és eladta. Rajzai is nagyon pontatlanok, még az összegző rajz is, amelyen pedig igyekezett méterben megadni a távolságokat. Számunkra nagyon fontos pontok kutatása elmaradt, így csak következtetni lehet arra, hogy az általa kiásott épületrészek hogyan illeszkednek a kolostor egészébe. A nyugati szárny déli részének kutatását például abbahagyta, mert a falak nagy részét itt már kiszedett állapotban találta meg, pedig ez a kolostornak egy középfolyosós megoldású része lehetett, amely folyosóról mindkét irányban nyíltak helyiségek. Volt olyan rész, ahol az ásás technikája miatt maradt hiányosság. A kerengő északi falát például azért nem találhatta meg, mert a kitermelt földet minden bizonnyal e falra rakták rá, a szűk méretek miatt máshova nem is tudták volna elhelyezni. Ugyancsak a földkupacok miatt volt pontatlan ugyanezen a helyen az északi oldalon lévő cellák észak-déli távolságának megállapítása. (Ezeket a méreteket Csalog József pontosabb felméréseiből ismerjük.) Bizonyos pontok kutatása pedig a rajz készítésének idején még csak folyamatban volt, illetve utána történt meg, ezért nem ismerjük pontosan. Ilyen például a templom és a kolostor kapcsolódása, amelynek tényét pedig Simrák leveleiből bizonyosra vehetjük.

72 Lásd a korábban közölt levelek elemzésénél. 158