Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete
Kísérlet az apátság alaprajzának rekonstruálására A fenti adatok ismeretében alapproblémánk a következő volt: Rómer Flóris rajza, az 1899-es ásatás rajzai, valamint az 1937-es feltáráskor készült alaprajzrészlet összeilleszthetők-e? Az épület egykori alaprajzának rekonstruálásához a mai terepviszonyokat mutató, az 1970-es években készült, s a bátai polgármesteri hivatalban őrzött részletes belterületi ingatlan nyilvántartási térkép megfelelő részletéből indultunk ki, amely tartalmazta a mai Szent Vér templom, a plébánia, a kántorház alaprajzát, a templomhoz vezető utakat és a környező telekhatárokat. A térkép 1199-es helyrajzi számon jelzi a Szent Vér templomhoz felvezető utat, amely a középkorban is felvezetett a kolostorhoz. Mellette egy másik utat is jelöl, mely az előbbi útba csatlakozik déli irányból 5365-ös helyrajzi számon, sőt egy olyan út nyomvonala is megfigyelhető, amely ma már nem létezik, s az előbbi folytatásaként egyenesen a kolostorhoz vezetett déli irányból párhuzamosan a 1199-es számú úttal. A térkép jelzi a Klastrom-hegy mai magassági viszonyait is, így annak északkeleti sarka 218, északnyugati sarka 217 méter magasan fekszik a tengerszint felett, tehát egy viszonylag egyenes keletnyugati irányban elnyúló keskeny löszplatón állott egykor a bátai bencés monostor. Ezen a térképen található az a 15-1311/1. számmal jelzett geodéziai magassági pont, amelynek segítségével az 1937-es ásatás helyszínrajza a mai térképre átvihető volt. A Csalog József által 1937-ben készített ásatási helyszínrajz pontosan jelölte az általa feltárt és feltételezett középkori falakat és sírok helyét. Ezt a térképet azonos méretarányra hoztuk a mai terepviszonyokat mutató helyrajzi térképszelvénnyel, majd a Csalog József által a VIII. árokban megtalált északi főfal ma is meglévő szakasza segítségével meghatároztuk a 15-1311/1. számú magassági pont helyét. Ez a magassági pont a megmaradt falszakasz nyugati sarkától déli irányban található 11,1 méter távolságban derékszögben. így megkaptuk a Csalog által feltárt épületek és sírok elhelyezkedését a mai Szent Vér templomhoz viszonyítva. (5. ábra) A vázlatrajzból is látható, hogy a középkori templomnak csak egy kisebb része került a mai Szent Vér templom alá. A két templom tájolása, így a falak iránya is teljesen megegyező, a mai templom északi főfala a középkori templom középtengelyén fekszik. Tehát a középkori templom északi fele ma a templom melletti parkban található. A középkori templom megtalált északi főfala nagyjából a mai templom nyugati lezáródásának irányával megegyező, de a déli főfal a templom előtti téren tovább tart nyugati irányban, s biztos lezáródását Csalog József nem tudta megállapítani. A feltárt sírmező nagy része ugyancsak a mai templomon kívül esik, s a templom előtti térnek a löszplató széle felé eső részén feküdt. A kolostor megtalált északi szárnya a plató szélén húzódott, néhány méteres szakaszon a falak alapja ma is jól látszik. 69 Az igazán nagy feladatot a Simrák László által 1899-ben készített alaprajznak a hozzáillesztése jelentette. 70 Többször megpróbáltam a rajzot - az eddigi ismeretek birtokában - a Csalog-féle alaprajzhoz illeszteni, de mindannyiszor sikertelenül. Az egészen biztos volt, hogy Simrák a Klastrom-hegy más részén ásott, mint Csalog József 1937-ben a templomépítés előtt. Csalognak egyébként is az volt a feladata, hogy az építkezést megelőzően az új templom helyének régészeti objektumait feltárja, így a teljes alaprajz kutatására nem volt lehetősége. 71 A 15-1311/1. számú magassági pont a Csalog József által feltárt kolostorrész délnyugati pontjától 1,5 méterre található. 70 Ezzel a rajzzal már 1992-ben találkoztam, amikor a Tolna megyei Levéltárban Bátaszék monográfiájához végzetem kutatásokat. Később K. Németh András barátom is felfigyelt rá és publikálta is a Wosinsky Mór Megyei Múzeum évkönyvében. - K. NÉMETH 2002, 285-86, 303. 71 KÓNYI - HOLUB - CSALOG - DERCSÉNYI 50-51. 157
