Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete

Fessier ugyancsak beszámol a romok pusztulásáról és ő is kiemelte azok monumentalitását. Monostorának régi romjai a város feletti hegyen emelkedtek mostanáig, melynek nagyságáról annak kiterjedése is bizonyságul szolgál, de ezeket néhány évvel ezelőtt földig rombolták le.

32 1835-ben a Klastrom-hegyen megtalálták Pál bátai apát sírjának fedlapját, amely nyilván a templomban volt, s a közelben lévő pince falába építették be. A sírkövön körbefutó latin nyelvű felirat is volt. ' Fényes Elek az 1847-ben megjelent Magyarország leírása című müvében is beszél a romokról: A város feletti hegyen láthatni egy váralakban épült kolostor romjait, mely hajdan Szent László által alapított apátság volt Szent Benedek szerzetesei számára.' Brüsztle szerint a bátai kolostor épületének maradványai a „helyszínen" láthatók, sürü gazzal benőve.

35 1852-ben Fényes Elek kérdőívére a bátaiak a következőket közölték a Klastromheggyel kapcsolatban: „Fent is állott ezen benedikánus klastrom Bátán századokon keresztül II. Lajos idejéig, hol maga ezen ifjú király, mohácsi gyászos veszedelem alkalmával utolsó étcakáját Bátán ezen klastromba töltötte... A törököknek Magyarországra történt bérontásokkal, a klastrom és templomok lerontatván mai napon is az helyen, mely Klastrom hegyinek neveztetik számos kövekre és emberek csontjaira rakásosan találhatni. " Haas Mihály a 19. század közepén talán ifjúkori visszaemlékezéseit rögzíti, amikor a Bátáról ír: „Apátságának egykori nagyságáról bizonyságot tesznek annak mohlepte romjai, melyek azonban a legközelebb múlt években földig pusztíttattak el, mit elegendőképp nem sajnálhatni. E romok tudniillik a kétfelé ágazó Duna fölött igen festői képet adtak. A följárás hozzájok, főképp midőn a fák vagy a szőlők virágzottak, feledhetetlen élményt nyújtott a vándornak. Es mily megható a kolostor helyéről az alatta elhömpölygő fenséges folyam és kedves környéke fölött a széttekintés! A gyönyörű táj első átpillantása oly meglepő szépségű, hogy a szem nem tudja, hol nyugodjék meg először. Balra Tolna és Baranya terül el számos falvakkal és gyönyörű bortermő hegyek- és halmokkal díszítve. Jobbra a bő termése miatt a magyar Kánaán nevére érdemes Bácskának végtelen rónája fekszik, és szép ligetek és erdők szegélyezvén a Duna .• •„ „37 partjait. 1865. április 28-án Csankó Károly jegyző jelentést készített Pesthy Frigyes helynévtárához, ebben a következőket írja: „Klastromhegye: ezen volt az apátság fentemlített Klastroma építve, melynek mái napig látszanak romjai; ugyan ezek romok között találtatott 1836ik évben egy kőtábla, mely a reá metszett vázlatban ide mellékelt feliratból ítélve, a legrégibb sírkőre mutat; ezen kőtábla jelenleg Máté János helybeli polgár pincéjébe van leásva, ki azt atyjától, mint a kő feltalálójától öröklötté. Régiség búvárok a fentebbi vázlatot avatottabb kezek által készítethetnék vagy a sírkövet személyesen is megtekinthetnék a midőn búvárkodásuknak több alkalom ajánlkoznék. Nem tartjuk feleslegesnek egyszersmind a klastromhegyin talált, s a többi közül kezeink közé került 6 darab régi pénznemeket a régiség kedvéért mellékelve ide fűzni. Legutóbb Nagy Emese, Jankovich Miklós (1772-1846) régészeti és műemléki tevékenységét összefoglaló munkája kapcsán nyerhettünk új, de a korábbiakat alátámasztó adatokat a bátai apátság romjairól és kifosztott sírjairól.

39 Munkájában megemlíti az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában 16/275. sz. alatti levelezést is. Nagy bizonyossággal ebben található Domsics Antal kusevlyai plébános 1834. július 2012 FUXHOFFER - CZINÁR 1869, 229. 13 HŐKÉ 1876. 14 FÉNYES 1847, 49. Fényes Elek: Magyarország, leírása II. Pesten, 1847. 49. 15 BRÜSZTLE II. 102-103. 16 Plébániai levéltár Báta (Báta mezővárosának statisztikai leírása 2. pont) !7 HAAS 1852, 381- Haas Mihály 1810-ben született Vas megyében. A gimnáziumi éveit Szombathelyen, Pécsett, majd Bécsben végzi. 1831-ben, mint pécsi egyházmegyés kispap tanul a Pázmáneumban. Ezekben az években járhatott Bátán. 1834-ben szentelték pappá. Szolgált Ozorán, Pincehelyen, Dunaföldváron, majd Pécs belvárosi plébános. 1858-tól szatmári megyéspüspök egészen 1866-ban bekövetkezett haláláig. 18 GAÁL - KŐHEGYI 1971-1972, 290. 19 NAGY 1985, 122-153. 145