Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete
án kelt - az MTA Régészeti Intézet Adattárában másolatban meglévő - levele, melyben a következőket közli: „Hozzám jővén Markovfsky József V. Bibliothcarius Úr beszélette, hogy Bátán meg tekintvén a hajdani Bátai Apátságnak omladékait fájdalniassan kellett neki tapasztalni, mint rongálják a Bátaiak a volt klastrom sírboltjait. Egy parasztnak udvarában talált egy sírkövet (de már megtördelve) a 14-ik századból. Közel 40 sír már föl van szaggatva. " Rómer Flóris Bátán jár 1865 májusában Rómer Flóris mérte fel a Klastromhegy nyugati részét, az egykori templom területe ekkor már szőlővel beültetett terület volt. A kolostor északnyugati falsarka viszont ekkor még omladozó fal alakjában megvolt. Erről a következőt írja: „a vár északkeleti sarkán van még fal omladék, római téglák malterral, tegula darabokkal, élére állított téglasor, és későbbi fal is - a délnyugati oldalon pedig a barbár nyomok. " Egy vastag római tégla bélyegét is lerajzolta. Vázlatrajza még érdekesebb. A Klastromhegy északnyugati része látható rajta, a mai Fő út és Hunyadi utcák nyomvonala, ahol a rajzon mély árkot jelöl Rómer. (1. ábra.) Az északi oldalon a meredek partfalat is jelzi az alatta lévő völggyel, annak sarkán pedig a látható falat. Ő is délről közelítette meg a terepet, ezért tudta jól érzékelni a felvezető út mentén az épülettömb délnyugati sarkát már omladékos formában. Feljegyzése szerint sok murvát, téglát, cserepet talált a felszínen. Megfigyelte a terep akkori lejtésviszonyait is, ezek azért érdekesek, mert később háromszor is végeztek tereprendezést a Klastrom hegyen, s a mai majdnem vízszintes terasz a középkorban közel sem ilyen képet mutatott. Vannak olyan részek, ahol több méterrel süllyesztették a felszínt. 41 Ugyanekkor fejtette meg Pál apát sírkövének feliratát, melynek olvasata: ANNO DOMINI - MCCCLXXVII OBYT. DNS. PAVLVS DE - BATA FERIA - QVINTA ANTE DOM REMINISCERE 42 Néhány évvel később - 1869-ben - Rómer az Archeológiai Értesítőben levelet intézett Csankó Károly bátai jegyzőhöz. Ebben arról írt, hogy Bátán, Máté Jánosné pincéjében egy ép, díszes írású követ talált befalazva, melynek szövegét sikerült elolvasnia és értelmeznie. A nagyhírű bátai bencés apátság legértékesebb maradványának tartja, s kéri a jegyzőt a becses emlék biztonságba helyezésére. 43 1. ábra: Rómer Flóris vázlatos rajza a bátai monostor helyéről. 1865. DOMSICS 1834- Az adatot K. Németh András az MTA Régészeti Intézet Adattárából, a Topográfiai Kutatócsoport települések szerint rendezett adatgyűjtéséből írta ki és bocsátotta rendelkezésünkre. Munkánkat más hasznos tanácsaival is segítette, ezért fogadja köszönetünket. 41 Rómer Flóris: Jegyzőkönyv. XIX. 138-139. KÖH Könyvtára. 42 Uo. 147.; - Erre vonatkozóan Id.: VÁRADY 1984. 105-121- A sírkő 1904-ben került be a szekszárdi múzeumba: Szalczer Sándor plébános, Purt Adolf jegyző és Rreskai István vízmester kiemeltette egy bátai pince oldalába befalazott, valamikor a „bátai egykori apátsági épület környékén talált régi sírkövet", és a múzeumba szállíttatta. „A sírkőnek, mely tulajdonképp fedőlap volt, s most három darabra van törve, hossza körülbelül két méter lehetett, szélessége 65 cm. A felirat a kőlap szélein körül van felvésve... ", adta hírül a Tolnavármegye, 1904 július 17/5. (SZILÁGYI 1982, 421.) 43 Rómer Flóris: XX. Régészeti levél Csankó Károly bátai jegyző úrnak. Archeológiai Értesítő I. (1869). 213. 146
