Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete
A kegyhely megközelítése a kikötő irányából A szárazföldi utakon érkező zarándok Bátatőnél, a Sárvíz torkolat közelében lépett partra. A településnek e részét a 14. század végétől már Al-Bátának, vagy Alsó-Bátának nevezik a források. 10 Innen kb. 2-2,5 km utat kellett megtenni a monostorig. A középkorban ez az út a dombvonulat alsó teraszán vezetett és nyomai néhol még ma is láthatók, sőt kisebb szakasza két helyen meg is maradt. Az ide érkező zarándok útba ejthette az Alsó-bátai Szent Margit szűz és vértanú tiszteletére szentelt plébániatemplomot, l majd tovább haladva nyugatnak, megérkezett a Klastromhegy alá - közvetlenül az apátság lábánál is megfigyelhető a középkori út kisebb szakasza -, ahonnan felkanyarodott a Vakször völgyön, szinte megkerülve a monostornak helyet adó domb teraszát. A kegyhely megközelítése a szárazföldi utak irányából A szárazföldi utakon érkező zarándokok a Buda és Eszék közötti hadiúton a Dunaszekcső előtti nagy kanyarhoz érkezve egyenesen folytathatták az útjukat a dombtetőn, majd egy kétágú völgyön ereszkedhettek le és így tudták megközelíteni az apátságot. A kétágú völgy találkozásánál a Vakször völgyben állt egy épület, talán fogadó, vagy vendégház, amelynek alapjait az 1980-as évek elején szántották ki. 12 Az út az épület mellett elhaladva, attól kb. 100-120 méterre északi irányba találkozott a dombra felkapaszkodó másik úttal, amelyen a kikötőből érkező zarándokok érkeztek. Ahol a két út találkozott a kanyarban, mielőtt egy utolsó 50 méter után az apátsághoz jutott volna, szintén állt egy komolyabb objektum, valószínű szintén vendégház, zarándokház, amely nem tartozhatott még az apátság épületegyütteséhez. Az itt álló épület legalább 15-18 méter hosszú és 5-6 méter széles lehetett, téglái, épületének kisebb falrészletei ma is jól látszanak a lösz partfalban. 13 Az említett épülettől rövid, 50 méteres szakasz után lehetett délnyugati irányból az apátság főkapuját megközelíteni. Középkori források a bátai bencés apátság külső képéről A középkorból a kolostor külső képéről keveset tudunk, írásos adat alig szól róla. Bonfini említi a templom főkapuját. Elmondja, hogy 1415-ben Garai János, miután a börtönből megszabadult, „roppant nehéz lábbilincseit, amelyekkel onnan kiszabadult, Bátának a nagy tiszteletben részesített helyére vitte...., hogy köteles fogadalmát teljesítse, s az ajtószárnyakra erősítette, amelyek egészen a mi időnkig Isten egyéb csodálatos dolgai közepette ott láthatók. " A templomot általánosságban említi IV. Jenő pápa bullája 15 , Lénárd apát 1480. évi búcsúlevele 16 , Vince apát 1500. évi búcsúlevele 17 , valamint a szekszárdi konvent 1517. november 30-án kelt levele, mely a következőket mondja: „Báta mezővárosban alapított monostortemplomban, főpapi ruháiba öltözötten, baljában pásztorbotját fogva" tett esküt János bátai apát 18 Ezeknél sokkal fontosabb adat az a feljegyzés, - amit Szerecsen Péter tolnai ispán 1529-es mohácsi útja kapcsán talált Kammerer Ernő 1 -, mely szerint; amikor a mohácsi csata után három évvel János király 1U Báta évszázadai 1993, 38-40.; Zichy VI. 501-504. 11 A plébániatemplomra lásd.: ODOR 2001. 128. 12 SÜMEGI 2005, 102-103. 13 Uo. 103-104. 14 BONFINI 550., illetve: Antonius de Bonfinis: Rerum Hungaricarum Decades. Tomus 1. Decas 1. Liber 3. 61-62. Lipsiae, 1936. L Báta évszázadai 1993, 49. A bulla idézett szövege: „...in ecclesia monaterii de Batha....in quo miraculosus sanguis Christi de sacramento eucharistiae emanatus ac nonnullae sanctorum reliquiae habentur..." - (a bátai monostor templomban, ahol Krisztusnak csodás, az Oltáriszentségből kiömlő vére és néhány más ereklye is van...). 16 Uo.71., KÓNYI - HOLUB - CSALOG - DERCSÉNYI 42. „...in ecclesia beati Michaelis archangeli in loco Bathensi constructa... " - (a Bátán épített Szent Mihály arkangyal templomban). 17 Uo. 76. KÓNYI - HOLUB - CSALOG - DERCSÉNYI 38. A hivatkozott szöveg az előzővel megegyező. 18 Uo. 85. 19 Zerechen Péter, Tolna megye főispánja. KAMMERER 13.d. 142
